Lamentálok*

2016.08.19 09:39    |    Hirsch Zsolt  

*Lamentál: panaszkodik, hosszasan sopánkodik, siránkozik

Ülök az egyszemélyes elefántcsonttornyomban a kocsmapult végén. Úgyis, mint negyedik hatalmi ág. Szemmel tartok. Mindenkit és mindenkitől. Főleg azoktól, akik odajönnek hozzám, vállamra teszik a kezüket, szemembe néznek és jelentőségteljesen megkérdezik:

„Miért nem írod meg azt írd meg arról miért nem írtok?”

Jólesik a bizalom. A legapró-cseprőbb rigófütty-perpatvarba avatástól az ellenfülkeforradalmi felbuzduláson keresztül a világmegváltó ötletekig, de a kritikát is – mindent köszönök, kedves olvasók! (Juszt se nyájast írtam, mert azok birkák.)

Egyszóval itt ez a rengeteg gond, probléma, amiről sajnos nem fogok írni.

Mert vagy hírértéke nincs, vagy értelme.

A kalocsai polgár amúgy is teljesen másképp tájékozódik. Most, amikor ezt írom, a teraszon épp azt bizonygatják egymásnak néhányan, hogy azért áll egy panzió előtt minden reggel három készenléti rendőrségi kisbusz, mert a migránsok itt laknak a Paksi közben. A facebook-on is írták. Hát, ha ott megírták, akkor én már minek írjam? Kit érdekel, hogy igaz-e? Végül is a Paksi köz nem itt van, hanem a világvégén, nehéz lenne utánajárni.

Épp ezt kifogásolják többen, hogy mi nem járunk a dolgok végére, például megírjuk ugyan, hogy sorra törnek el a vízvezetékek, de azt már nem, hogy mindez a rezsicsökkentésnek és a központosításnak az egyenes következménye.

Az újságíró nincs könnyű helyzetben mainapság, így utána-járásilag. Az emberek félnek. Főleg nyilatkozni. Egészen „ártatlan” ügyekben is. Épp egy éve gondoltam, hogy hasznos lenne, ha összefoglalnám, hogy melyik közszolgáltató éppen kinek is a tulajdona, hol van székháza, hol lehet ügyeket intézni, panaszt tenni, stb. Egy hasznos kis táblázatot képzeltem el, mert ki tudná megmondani most hirtelen, hogy mennyi szemétdíjat is kell fizetni és hová?

Nos, egy ilyen egyszerű dolgot nem tudtam összehozni.

A helyi iroda- és intézményvezetők igyekeztek más felelőst keresni, lehetőleg minél messzebb és „feljebb”, mert ők nem nyilatkozhatnak. Akit legvégül elértem, az megígérte, 30 napon belül majd írásban tájékoztat. Azóta is várom. De ez tapasztalható iskolaigazgatóknál, akik már csak intézményvezetők ugyebár, szintén apró-cseprő ügyekben: keressem meg a KLIK-et vagy a Bajai Szakképzési Centrumot. De ha én arra lennék kíváncsi, hogy ő mit gondol?

A rendőrség ugyan nem fél, de onnan csak pozitív híreket kapunk, hogy a lakosság biztonságérzete növekedjen: elkapták, megtalálták, visszaadták.

Aztán van még, aki nem fél, pedig lehet, nem ártana: a politikusok, országgyűlési képviselők sajtótájékoztatón, meghatározott témában nyilatkoznak, sajtóközlemények útján kommunikálnak, s általában ugyanazt mondják. Hogy érdemben ne kelljen semmilyen kényelmetlen kérdésre válaszolniuk, ahhoz most már minden törvényi segítséget is megkapnak.

Paks II ügyében más stratégiát alkalmaztak, elárasztottak minket sok, teljesen felesleges és érdektelen információval, hogy a lényegre már ne maradjon se hely, se idő.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy nem vagyunk a hatalom közelében, hogy sokszor gőzünk sincs, mi történik és miért. Közérdekű adatokat már csak pénzért (sokszor szemérmetlen összegekért) adnak ki, nem ritka, hogy hosszas pereskedés után. És akkor kapunk ferdén szkennelt, homályos, kitakart stencilezett, olvashatatlan dokumentumot, hogy abban keresgéljünk.

Szólnom kell még a reklámról, ami valójában propaganda. Vagy inkább póráz. Ellenzéki médiumok is üzengetnek Brüsszelnek, hirdetik Paks kettőt, mert ha nem… Hát mi nem.

Egyszóval én nagyon szívesen utánajárnék, megírnám, vállalnám érte a felelősséget is. És mi lenne akkor?

A TARR Kft. visszaállítaná a csatornakiosztásokat, az uszodában visszaszerelnék a szauna zuhanyzójába a melegvizes csapot, a homokozóból kiszedegetnék a vas- és betondarabokat, a szomszéd nem dobálja át többé a szemetét, a hentes áfacsökkentetten árulja a disznóhúst, a háztetőről nem fogják ellopni a tetőcserepet, a buszpályaudvaron megjavul a jegyautomata, a királyszobrok pedig hirtelen megnőnek, a rendőrök soha nem bújnak el a traffipaxos autóval, és előkerül Loibl László laptopja is, és megtudjuk végre, kik voltak az álarcos támadói.

Ahogy azt Móricka elképzeli.

Marad az irónia, a szarkazmus és végül a sugalmazás: mert abból lesz a pletyka, arra pedig nagy az igény.

A kedves olvasó pedig nyugodtan nézzen gyávának, hülyének továbbra is. Vagy aminek csak akar. Épp egy cikkhez keresgéltem információkat a neten, amikor is ráakadtam a gyakorikerdesek.hu egyik válaszára: „A sajtó nem hatalmi ág hanem tetves kis nyomorultak bűnszövetkezete.”

Szerintem meg olyan, mint a tükör. Össze lehet törni, ha belenézünk, és nem azt látjuk, amit szeretnénk.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás