Liszt Ferenc első kalocsai látogatása

2017.03.14 14:34    |    Bikfalvi Géza  

A XVIII. század szelleme éledt újjá Haynald Lajos érsek udvarában, aki megértő és bőkezű pártfogója volt a tudományoknak és a művészeteknek. A XIX. századi magyar művészet legfényesebb csillagaival kötött személyes barátságot: Munkácsy Mihállyal, Zichy Mihállyal és Liszt Ferenccel. A barátságuk a neves magyar zenei géniusszal szinte legendaszámba megy, először 1856-ban találkoztak Esztergomban, ahol egy életre szóló kötelék alakult ki a két ember között. Liszt és Haynald barátsága az 1860-as évek elején mélyült el Rómában. Számos alkalommal találkoztak Rómában, Pesten és különböző német városokban. A főpap személyes szellemi-baráti vonzalma hozta később a mestert a Duna-parti városba. A két rokonlélek egymásra találását, testvéri összeforrását talán legszebben Kalocsa költője, P. Rosty Kálmán SJ énekelte meg a Mitra küzd–győz című költeményében:

 

lisztzongora_450
 

 


A mitra nyugszik lágy művészet árnyán.

Ihlet körökben szent társ, Ihlető!

A zord valóból fölleng eszme szárnyán,

Hol bajtól-valót rejt csillagos tető,

S a kéj hevén, – mit rá a Szép ereszt –

Gyógyul a seb, könnyebb a létkereszt:

Lángész frigyülve hittel, égi lánggal

A mennybe szállt hang- és színharmóniákkal!

S ki „hírhedett zenésze a világnak”

Összhangzatos szívével oly rokon,

Együtt a sejtés chaoszába hágnak

Szívet s „velőket rázó húrokon”,

És sejtve zengi a bűv-zongora:

Két hajnalunk, hazánknak jobb kora!

Lángész fohásza, hittel s égi lánggal.

Egy karba olvad, honfiú imánkkal!


lisztszobor_300Ám az első kalocsai látogatásra csak viszonylag későn került sor. Liszt Ferenc első látogatása különösen emlékezetes esemény volt városunkban, amelyre barátja, Haynald érsek meghívására 1870. szeptember 17-én és 18-án került sor. Akkoriban Liszt, a zenekedvelő, legjobb magyarországi barátja és levelezőtársa báró Augusz Antal (1807–1878) szekszárdi birtokán vendégeskedett, elismert zenészek és tanítványok társaságával. 1870. július 31-én érkezett Szekszárdra, három és fél hónapig tartott a vendégeskedés. Liszt, Francois Servais (1846–1901) belga zongorista és gordonka művész – a későbbi gordonka Paganinije – kíséretében érkezett, aki a brüsszeli konzervatórium hároméves ösztöndíját pályázta meg, ezért az édesanyja Liszt segítségét kérte. A magyarországi felkészülés igen sikeresnek bizonyult, mert elnyerte az óhajtott díjat. Természetesen Liszt másokat is meghívott Augusz báró birtokára, így Sophie Menter (1846–1918) német zongoraművésznőt, zenepedagógust, a világhírű Chopin- és Liszt interpretálót, akit Liszt a kor legjobb előadóművészének tartott, gyakran koncertezett vele. A meghívottak közé tartózott Reményi Ede (1828–1898) hegedűvirtuóz, akit Liszt főként azért becsült, mert komolyzenei koncertjein gyakran játszott magyar nótákat is, cigány-stílusban. Mihalovics Ödön (1842–1929) zongoraművész, később Liszt visszavonulása után, a Zeneakadémia igazgatója. Sipos Antal (1839–1923) zongorista, Liszt weimari tanítványa. A szintén Liszt tanítvány, Henrik Gobbi (1842–1920) zongorista. Valamint a régi barát Mosonyi Mihály (1825–1870), aki abban az időben már beteg volt. Később meghívás nélkül, Olga Janina (Zielinska grófnő), Liszt aktuális kedvese is megérkezett, de a Szabó hotelban lakott.

1870. szeptember 17-én és 18-án Liszt nagy kíséretével, az Augusz családdal (Augusz Antallal és feleségével, Schwab Klárával, két leányával: Annával és Helénnel, valamint fiával, Imrével és annak nevelőjével), Menterrel, Janinával, Reményivel és Servais-vel Haynald Lajos érseket meglátogatta székhelyén. Szeptember 18-án az érseki kastély dísztermében Liszt, Janina, Reményi és Servais ünnepi hangversenyt adtak, amelyre az egész város színe-virágát meghívták.

 

lisztalairas_450
 

 

A nagy eseményről a következő tudósítás jelent meg a Magyar Állam katolikus napilap október 1-i számában: „Nagy és ritka örömélvezetben részesültünk szeptember 18-án, midőn délután 5 órakor a zongora király Liszt az érseki kastély nagy termében – persze csupán érsekünk kedvéért – nyilvánosan hallatta magát, csodálatos és mindenkit elragadó játéka, Reményi által kisértetvén. Öt darabot adott elő, kettőn kívül saját szerzeményét, jelesül
„Ave Mariáját” és az Erzsébet-oratóriumából a keresztesek indulóját, mely utóbbit Zsilinszky lengyel grófnéval együtt játszotta. Lisztet magát hallani szerencsések lévén a zongorán többet és nagyszerűbbet nem kívánhatunk, sem nem remélhettünk, szerettük volna azonban a Liszt kíséretében b. Augusz családjával együtt itt lévő Menter Zsófiát is a zongorán megbámulni, kiről maga Liszt úgy nyilatkozott, hogy a most élő zongoraművészek legkitűnőbbike. Ebbeli kívánságunk mindazonáltal a ritka szerénységű és kedvességű művésznő gyengélkedése miatt nem teljesíthetett, ki ebéd alatt annyira rosszul lett, hogy kénytelen volt az asztaltól fölkelni és a szobájába távozni. Kalocsán tehát ez ritka és többé az életben aligha ismételhető hangverseny volt, melyben érsekünk kegyességéből a főkáptalan tagjain, a papságon és mindkét nembeli apácákon kívül a város tisztes férfiai és hölgyei is gyönyörködni szerencsések valának. Érsekünk e ritka vendégei szeptember 19-én Szekszárdra tértek vissza, úgy, mint Liszt Ferenc, Menter Zsófia, gróf Zsilinszky lengyel nő, b. Augusz nejével és két leányával és egy fiával és ennek tanítójával. Liszt nagyon ájtatos katholikus, amint ideérkezett szombaton este, azonnal a szobájában elvonultan breviáriumozott, és mint mondják, sohasem mulasztja el a napi zsolozsmákat elvégezni, habár erre kötelezve nincsen.”

Később még öt alkalommal látogatta meg városunkat és annak érsekét Liszt Ferenc.


(Fotók: Főszékesegyházi Levéltár)


Fontosabb felhasznált irodalom:

Hang Ferenc: Liszt Ferenc háromszori látogatása. Szellemi Omnibusz. Kalocsa, 1885.

Sztára József: Liszt Ferenc Kalocsán. Muzsika (1929) 1-2.

Kovács Gyula: Liszt és Kalocsa. Kalocsa, 1936.

Tímár Kálmán: Liszt Ferenc és Kalocsa. Kalocsa, 1936.

Fuchs Ferenc: Liszt Ferenc és Kalocsa. Kalocsa, 1986.

Fuchs Ferenc: Haynald nagy barátja: Liszt Ferenc. Haynald bíboros emlékezete. Kalocsa, 1991.

Lakatos Andor: Liszt Ferenc és Haynald Lajos – egy 19. századi barátság emlékei Kalocsán.

Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 23 (2011) 1-2.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás