A Magyar Sajtó Napjára

2016.03.22 09:46    |    Hirsch Zsolt  

A magyar toll- és mikrofonforgatók 1990 óta március 15-én nem csak a magyar forradalmat, de közvetve saját magukat is ünneplik, hiszen ezen a napon nyomtatták ki 1848-ban az első szabad sajtótermékeket, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, s ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot, amit április 11-én foglaltak törvénybe.

„Sándor Petőfi írt az idővonalára. »Talpra magyar, hí a haza! / Itt az idő, most vagy soha!…« 168 éve. Itt: Pilvax Kávéház. 2.193.000 embert ért el. Pál Vasvári, Mór Jókai kedveli ezt a bejegyzést.” Ha lett volna akkoriban Face-book, meglehet, ma így tanulnánk róla, úgy tűnik, Zucker-berg lehetőségei felülmúlják Landererét. De hogyan is állunk, így 168 év után a sajtószabadság dolgában?

Viharos másfél évszázad volt, megtörtént minden, ami megtörténhetett, s ki tudja, mi történt még: épp azért olyan bizonytalan a múlt, mert a sajtó azóta sem lett teljesen szabad.

Az információ hatalom, ez közhely, s mint minden közhely, igaz. A hatalmasok épp ezért mindig igyekeznek megválogatni a közvetítőcsatornákat, s alaposan megszűrni mindazokat az információkat, amelyek kitudódhatnak. De a népet sem kell félteni, ha kellett, megtanult a sorok között, vagy akár a sorok helyett olvasni, a csendből érteni. Mégis, folyamatos a törekvés az információ szabad áramlásának megakadályozására s módszerei igencsak változatosak.

Lehet titkolódzni, félreinformálni, tudósítókat kitiltani, állami céges hirdetésekkel manipulálni, médiacégeket ellehetetleníteni vagy kiszorítani, akár felvásárolni, saját médiát gründolni, saját híreket gyártatni közpénzen cimborákkal, közérdekű adatokért horribilis összegeket kérni, vagy épp teljesen érdektelen információkkal elárasztani, közmédiát sameszokkal feltölteni, azt propagandacsatornák tucatjává szaporítani. Lehet törvényt hozni a csatornakiosztásról, hová mehet be az újságíró és ott mit kérdezhet. A sok tiltás után már gyerekjáték újságírókat beperelni, adóhatósággal fenyegetni, letartóztatni, szerkesztőségeket megszállni, s ha végképp nem értenek a szóból, szélsőséges esetben akár merényletektől sem riadnak vissza. Ezek az elmúlt másfél évszázad történései. Magyarországon a rendszerváltás óta a sajtóperekig jutottunk, azok sem voltak túl veszélyesek, elmarasztalás esetén is többnyire megelégedtek helyreigazítással.

Így hát a média helyre is lett igazítva.

Kérdezni még szabad, de minek? Ez a gőg, ez a flegmaság az utóbbi időkből, ez új hang. „Elmúltnyolcév.” „Csak.” „Oszt jónapot.” „Olyat kérdezzen, amire pozitívan lehet válaszolni.” – és kimegy. Emögött már olyan gátlástalanság húzódik meg, amely már nem számol a tettei politikai következményeivel.

Míg ez a kormányzat óriásplakátokon, banki kivona-tokon, közüzemi számlákon, postai levelekkel és faliújsá-gokon kommunikál, addig az emberek rászoktak az internetre. Amivel meglátásom szerint csak egy a baj: többen írják, mint olvassák. Hírverseny van. Nem az számít, hogy igaz-e, csak ők hozzák le legelőször. De persze minden igaz, még az ellenkezője is.

Itt, a nyomtatott sajtóban meg rágcsálja az ember a ceruzája végét, és hosszas gondolkodás után kihúz egy jelzőt, egy nevet, egy mondatot, egy bekezdést. Öncenzúra.

„Ebben az országban az élhet legkényelmesebben, aki betanított formákban vagy abszolúte nem gondolkozik. Ha nem is írtam, mondtam hát ki minden igazságomat, de ostobának se volt kedvem magam mutatni.” Ezt Ady Endre írta több mint 100 évvel ezelőtt.

Tisztában vagyok vele, a sajtó nem lehet teljesen szabad, független. Ha mástól nem függne, hát magától a publikumtól! Ha kutyába se vennék, kergethetné körbe-körbe a saját farkát. Így viszont pórázra kötik, szájkosarat tesznek rá, gumicsontot dobálnak neki, de még mindig ugat.

A karaván meg halad tovább.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás