Nevezetes kalocsaiak

2014.08.29 20:55    |    Asbóth Miklós  

Aszalay József térképész, író

(Paks, Tolna m. 1798. február 14. – Eger, Heves m. 1874. október 6.)

Aszalay László mizslei prépost és egri kanonok testvéröccse. Tanulmányait Kalocsán, Vácon és Egerben végezte. Hagyományos tanulmányain kívül a nyelvekben és a szépművészetekben képezte magát.

A magyar udvari kancellárián kezdte pályafutását fogalmazó gyakornokként 1817-ben. Ugyanott udvari fogalmazó lett 1819-ben. Itt készítette el Magyarország nagy térképét, amiért számos belföldi és külföldi kitüntetésben részesült (V. Ferdinánd magyar királytól nagy érdempénzt, XII. Leo pápától arany emlék-pénzt, Portugália királyától Krisztus-rend keresztjét, Lucca hercegétől Szent Lajos érdem-keresztet, a porosz és a würtenbergi királytól arany érmeket kapott. A párizsi statisztikai társaság tagjai közé választotta.) 1826-ban kinevezték a helytartótanács titkárává.

A szabadságharc idején, 1849-ben az intervenciós cári hadsereg mellett kormánybiztos volt. Később visszavonult mályi (Borsod m.) birtokára, ahol az irodalomnak élt. Humoros jellegű munkákat és anekdotagyűjteményeket tett közzé. Munkatársa volt az Esmeretek Tára című lapnak.

Munkái: 1. Csendes érzékenységek... Majthényi László neve napjára... (László bátyjával közösen írt mű) Kalocsa, 1807.
2. Klélia, vagy Vihnyének emlékezete. (névtelenül jelent meg) Pest, 1820. 3. Mappa generalis topogr., eccl., ethnogr., statistica Regni Hungariae magni item principatus Transylvaniae. 1:700.000. 7 fol. Bécs, 1830-1838. 4. Szellemi omnibus, kéjutazásra az élet útain. 3 kötetben. Pest, 1855-1856. 5. Eszmék az életnap fogyatkozásai s leáldoztáról. Pest, 1858. 6. Szellemi röppentyűk, történeti s humoristikai színezettel. Pest, 1859. 7. Szellemi omnibus kis tükre. Eger, 1866. 8. Pikant vázlatok az élet és történelemből. Eger, 1863. – Cikkei, kisebb munkái az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Divatcsarnok (1855), Hölgyfutár (1858), Két Garasos Újság (1859), Vasárnapi Újság (1858), Napkelet (1858, 1859).

Aszalay László mizslei prépost, egri kanonok

(Paks?, Tolna m. 1794. – Eger, Heves m. 1869. január 29.)

Aszalay József bátyja. Öcséhez hasonlóan, Kalocsán tanult ő is. Első, öccsével közösen írt műve Kalocsán jelent meg 1807-ben. 1817-ben szentelték pappá, majd Erdőkövesden (Heves m.) lett plébános. Megválasztották Nógrád és Heves megye táblabírájának. 1861-ben lett egri kanonok.

Művei: 1. Csendes érzékenységek... Majthényi László neve napjára... (Köszöntő beszéd és vers) Kalocsa, 1807. 2. Szent Istvánnak Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd. Bécs, 1824.

Auer István író, minisztériumi főtanácsos,

a Szent István Akadémia rendes tagja

(Bácsordas, Bács-Bodrog m., 1872*. december 31. –

Magyarürögd, Baranya m, 1938. február 6*.)

Gimnáziumi tanulmányait 1884 és 1892 között Kalocsán végezte, az alsó négy osztályt ösztöndíjasként, az ötödik osztálytól papnövendékként. Érettségi után a kalocsai nagyszemináriumban teológiai tanulmányokat folytatott, utána a budapesti egyetemen hallgatott jogot és filozófiát.

1894-től 1908-ig újságíróskodott. 1905-ig az Alkotmány című napilap belső munkatársa, utána szerkesztője lett. Közben 1896-1905 között a Christ-liches Volksblatt című hetilapot, 1897-ben a Christliches Volksbibliothek című lapot szerkesztette. Megalakulásától, 1898-tól 1908-ig az Országos Pázmány Egyesület titkára volt. 1908-ban Kassára került, a kir. tanfelügyelőség tollnoka lett, majd visszakerülve Bp.-re a Vallás- és Közoktatási Minisztérium számvevőségén dolgozott.

1915-ben a Szent István Akadémia III. szakosztálya tagjává választotta. 1924-ben a minisztériumban a hitoktatási ügyek központi előadójává nevezték ki. Nyugdíjazása után Soroksárra költözött. Versei, műfordításai erős katolikus szellemiséget tükröznek, amelyek főként a katolikus irányultságú lapokban jelentek meg.

Művei: 1. Wie soll man wirtschaften? Bp., 1897. 2. Gründet kath. Volksbibliotheken. Bp., 1897. 3. Der Sozialismus in Ungarn. Bp., 1897. 4. Vergődés. Költemények és Mária-dalok. Bp., 1901. 5. Párbajkényszer a hadseregben. Bp., 1901. 6. Amerre én járok. Versek. Bp., 1905. 7. Jesse és Mária. Enrica Handel-Mazetti regényének fordítása. Bp., 1907. 8. Játszótársak. Enrica Handel-Mazetti regényének fordítása. Bp., 1906. 9. Idegen tükörben. Paul Keller regényének fordítása. Bp., 1921. 10. Hágár fia. Paul Keller regényének fordítása. Bp., 1922.

*Az Új magyar irodalmi lexikon és Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái című adattárakban születési év: 1877, halálozási nap: február 8. szerepel.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás