Nevezetes kalocsaiak

2014.06.28 22:55    |    Asbóth Miklós  

Az alábbi és a későbbiekben megjelenő szócikkek egy készülő kalocsai életrajzi lexikonból történt válogatás. Eddig több mint nyolcszáz olyan személy adatait sikerült összegyűjteni, akik Kalocsához és néhány környékbeli településhez kötődnek valamilyen formában. A végleges életrajzi lexikonba nem kerül be valamennyi személy, csak azok, akik a város, vagy a környék szempontjából valamiért jelentősek. A „kötődés” némi magyarázatra szorul. Kalocsai kötődésűnek tekintendők azok a személyek, akik itt születtek, vagy itt hunytak el, életük hosszabb-rövidebb idejét Kalocsán vagy környékén töltötték, képzőművészek esetében pedig valamilyen alkotásuk itt található. A kalocsai kötődés szempontjából jelentős a Szent István Gimnáziumban vagy a jogelőd iskolákban, továbbá más kalocsai oktatási intézetben eltöltött tanítási vagy tanulási idő.

Ács Géza újságíró, nyomdász

(Foktő, Pest-Pilis-Solt vm. 1861. július 31. – Budapest 1898. november 22.)

Ács Zsigmond író, műfordító, református lelkész fia. Az 1870-es években Kecskeméten nyomdászként dolgozott. 1876-tól a Kecskemét című hetilapban jelentek meg írásai. 1878 után Budapestre került. A fővárosi lapok közül legtöbbet a Hölgyek Lapja, Budapesti Bazár, Magyar Háziasszony, Magyarország, Nagyvilág, Budapesti Hírlap, Budapest című lapoknak; a vidéki lapok közül a Székesfehérvár és Vidéke, Gyöngyös, Rozsnyói Híradó című lapoknak dolgozott. 1884-ben Gyöngyösön telepedett le. Főként tárcákat írt. 1882–1884 között Kénkő álnéven szerkesztette a Füstölgő című élclapot. Szerkesztője volt 1883-ban a Néplap, 1884-ben a Fővárosi Levelező, 1885-ben a Gyöngyös című lapoknak. Álnevei: Calliope, Mátrai Zoltán, Kénkő, Tömjén, Foktői Géza és Korbács voltak. Halálát megelőzően a legnagyobb nyomorban élt. Halála előtt négy napig nem evett, és eszméletlenül szállították a Szent István kórházba, ahol meghalt.

Műve: A sors játékai. Beszélyek és rajzok. Bp. 1886.

 

Ács Károly költő, műfordító, népköltészeti kutató

(Kisbankházapuszta, Pest-Pilis-Solt vm. 1824. július 14. – Budapest, 1894. március 1.)

Középbirtokos családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Kunszent-miklóson, bölcseleti és jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. Az 1843-ban befejezett jogakadémiai tanulmányok után Pesten joggyakornok volt. Az ügyvédi vizsgát 1845-ben tette le, majd 1845. május 6-án a pilisi járás tb. esküdtjének választották meg. 1848. május 8-án első szolgabíró lett Vácon.

A szabadságharc kitörése után, 1849 januárjában az előretörő császári csapatok elől Kalocsára menekült. Főként Kalocsán és Kece-len tartózkodott. Az 1849. február 11-én tartott kalocsai népgyűlésen része volt az ún. mozgó nemzetőrség megszervezésében, mint a Solt Járási Választmány igazgatási bizottmány elnöke. A mozgó nemzetőrség február 28-án Foktőnél három ágyú 28 lövésével visszafordulásra kényszerített egy Bajára tartó császári hajót. Március közepén a Sárközi mozgó nemzetőrség létszáma 2-3.000 fő volt, közöttük a kalocsai kispapok Bende József teológiai tanár vezetésével. 1849. március 12-én Pest vármegye vármegyei főjegyzővé választotta meg Ács Károlyt, majd május 14-én a pilisi járás főszolgabírójává választották.

A szabadságharc bukása után tíz hónapig bujdosott, majd elfogták és Pestre vitték. 1852. május 5-én kötél általi halálra ítélték, amit kegyelemből hatévi várfogságra változtattak. Fogságát Josefstadtban töltötte le, ahol a börtönben nyelvtanulással foglalkozott. 13 nyelvet tudott. Nagyon jó volt a nyelvérzéke, 2-3 hónap alatt tanult meg egy nyelvet.

Szabadulása után Pesten Seltenreichné leánynevelő intézetében a magyar nyelv és irodalom tanára lett. Később különböző biztosítási társaságoknál lett vezető tisztségviselő. 1861-ben és 1865-ben a szentendrei választókerületben országgyűlési képviselővé választották. Az 1880-as évek végén visszavonult a közélettől és ráckevei birtokán élt. Végrendeletében vagyona egy részét Ráckeve községre hagyta egy gazdasági iskola felállítására, a Magyar Tudományos Akadémiára 18 ezer koronát hagyott.

Művei: 1. Virágok a román (oláh) népköltészet mezejéről. Pest, 1857. 2. Magyar, német és cseh-tót beszélgetések otthon és úton. Pest, 1859. 3. Magyar, német, román (oláh) beszélgetések otthon és úton. Pest, 1859. 4. Magyar, német és szerb beszélgetések otthon és úton. Pest, 1859. 5. Magyar, német, olasz, román (oláh), cseh-tót és szerb beszélgetések otthon és úton. Pest, 1859. (az utóbbi négy nyelvkönyv németül is megjelent) 6. Biztosítsd javaidat. Arad, 1862. 7. Még három román népballada. Pest, 1871.  Költeményei, cikkei az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Athenaeum (1842), Vasárnapi Újság (1856, 1859), Magyar Sajtó (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Kalauz (1858), Nővilág (1857–1858), Napkelet (1860), Hon (1865), Igazmondó (1871).


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás