Nevezetes kalocsaiak

2014.06.29 13:07    |    Asbóth Miklós  

Ács Zsigmond

író, műfordító, református lelkész

író, műfordító, református lelkész

(Laskó, Baranya vm. 1824. április 24. – Laskó, 1898. február 15.)

Ács Géza újságíró édesapja. Gimnáziumi tanulmányait Kiskunhalason, hatéves jogi és teológiai tanulmányait Kecskeméten végezte. 1847-ben megszerzett lelkészi végzettsége után öt hónapig a Baranya megyei Darócon volt segédlelkész.

Onnan Kecskemétre hívták tanárnak, ahol már diák korában is tanított az alsós osztályokban. Görög, latin, héber nyelveket és exe-gesist tanított. Innen 1852-ben a nagykőrösi főiskolára került a görög nyelv és irodalom tanárának. Hároméves nagykőrösi tanársága alatt együtt tanított Arany Jánossal, Szász Károllyal, Ballagi Mórral és Mentovich Ferenccel.

1855. augusztus 10-én a foktői református egyházközség meghívta lelkésznek. Foktőn élt 19 évig. Itt született Géza fia, akiből újságíró lett. Nyelvismerete 14 élő és holt nyelvre terjedt ki, külföldi remekírók műfordításaival foglalkozott. 1874-ben szülőfaluja, Laskó református egyháza hívta meg lelkésznek. Laskón élt haláláig.

Művei: 1. A velencei kalmár. William Shakespeare színművének fordítása. Kecskemét, 1853. 2. Paul Jones. Id. Alexander Dumas drámájának fordítása. Kecskemét, 1854. 3. Pál és Virginia. Bernardin de Saint Pierre művének fordítása. 4. Sok zaj semmiért William Shakespeare vígjátékának fordítása. Bp. 1886. 5. A wakefieldi pap. Oliver Goldsmith művének. fordítása. Bp. 1897. – Versfordításai az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Délibáb, Hölgyfutár, Koszorú, Fővárosi Lapok.

Ágoston Julián Imre

ciszterci szerzetes, tanár, író, költő

(Kalocsa, 1909. augusztus 29. – Budapest, 1969. március 18.)

Gimnáziumi tanulmányait Szekszárdon és Baján végezte. Egyetemi tanulmányai végén a budapesti tudományegyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett, és filozófiai doktorátust tett 1934-ben. 1927-ben lépett a ciszterciek rendjébe és 1933-ban szentelték pappá. A rend előszállási birtokán volt kisegítő lelkész 1935-től 1936-ig. 1937-től az egri ciszterci gimnáziumban tanított az egyházi iskolák államosításáig, utána magántanításból és alkalmi munkából élt, majd Bicskén tanított.

Művei: 1. Kaffka Margit. Bp. 1934. 2. A királyi törvény. Apró fejezetek a felebaráti szeretetről. Boni-faz Wöhrmöller művének fordítása Evetovics Ku-nóval. Bp. 1935. 3. Fekete remeteségem. Versek. Eger, 1938. 4. A magyartanítás problémái a 3. osztályban. In: Az egri ciszt. gimnázium értesítője. Eger, 1938. 5. Ezer diák a magyar tengeren. A balatonszemesi egyházi diáküdülő 7 esztendeje. Bp. 1941. 6. Esteván. Regény. Bp. 1942. 7. A századforduló költészete. Kassa, 1943. Klny. 8. A magyartanítás módszertana. Bp. 1947. – Cikkei, novellái és versei az alábbi folyóira-tokban és gyűjteményes művekben jelentek meg: Eger, Egri Katolikus Tudósító, Élet, Képes Krónika, Korunk Szava, Magyar Kultúra (1932), Magyar Szemle Szent Mór Emlékkönyv, Új Élet, Vasárnap, Vigília (1936), Új Ember.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás