Nevezetes kalocsaiak

2014.07.06 16:57    |    Asbóth Miklós  

Alaker György

jezsuita tanár, hithirdető

(Rábapordány, Sopron m. 1892. március 5. –
Pannonhalma, Győr-Sopron m. 1971, május 8.)

1906. július 20-án lépett a jezsuita rendbe. Innsbruckban szentelték pappá 1920. július 26-án. Kalocsán tett ünnepélyes fogadalmat 1926. augusztus 15-én, ahol a kisszeminárium spirituálisa és hittanára lett, de már 1923-ban a kalocsai gimnázium hittanára volt 1927-ig, majd 1928-tól 1934-ig. Később Szegeden és Budapesten tanított a rendi főiskolán. 1947-ben a Manréza igazgatója lett. A katolikus egyház ellen indított támadás egyik áldozata: 1950. június 10-én hurcolták el Szegedről. 1951. szeptember 22-től haláláig a pannonhalmi egyházi szociális otthonban élt.

Műve: Egy szívgárda tíz esztendeje. Szeged, 1944.

Cikkei egyházi folyóira-tokban jelentek meg.

 

Albeker Károly, dr.

orvos

(Budaörs, Pest m. 1873 – Baja, Bács-Bodrog m. 1938. júl. 30.)

Orvosi oklevelét 1896-ban szerezte meg Budapesten. Az I. világháború előtt előbb Dunavecsén, majd Kalocsán lett községi, illetve járási tiszti orvos. A világháborút katonaorvosként szolgálta végig. A háború után visszakerült Kalocsára korábbi beosztásába. Nevéhez fűződik a Stefánia Szövetség keretei között megszervezett tüdőgondozó (1925), valamint a csecsemő- és terhesgondozó (1929) létrehozása.

Legnagyobb eredménye a kalocsai Szent Kereszt Kórház modernizálása volt. Murányi Károly kalocsai orvossal készítették el a kórház fejlesztési terveit. Először 20 ágyról 40 ágyra, majd 100 ágyra bővítették a kórházat. 1926–27-ben felépült az új kórházépület, modern felszerelése a kor követelményeinek teljesen megfelelt. A kórház első igazgatója Albeker Károly lett. Az igazgatói tisztet 1932-ig töltötte be, utóda dr. Pelláthy István lett. 1920-tól 1928-ig a kalocsai gimnáziumban az egészségtan óraadó tanára volt, utána 1933-ig hivatali beosztása mellett a gimnázium iskolaorvosa volt. Egészségügyi tanácsos címet kapott 1924-ben.

Cikkei az Orvosok Lapja (1903–1905), a Gyógyászat (1904–1907, 1911–1912) és a Népegészségügy című folyóiratokban jelentek meg.

 

Albert kalocsai érsek (?)

(1095-től vagy 1096-tól 1101-ig)

(?  ?, 1101)

Érseksége vitatható. Pius Bonifac Gams 1873-ban, Mendlik Ágoston 1864-ben említi egy 1095-re datált oklevél alapján. Udvardy József 1991-ben nem ismeri el kalocsai érseknek, mivel a fentebb hivatkozott oklevelet hamisnak tartja Fejér Györgyre és Várossy Gyulára hivatkozva.

 

Ámon Pál

apátkanonok

(Kúla, Bács-Bodrog m. 1871. március 9. – Kalocsa, 1930. szeptember 25.)

Gimnáziumi tanulmányait a második osztálytól kezdve 1881–1889 között Kalocsán végezte. 1889-ben a jól érett eredménnyel letett érettségi után Városy Gyula, akkori nagyszemináriumi rektor, későbbi kalocsai érsek javaslatára Haynald Lajos bíboros érsek a római Collegium Germanicim-Hungaricumba küldte tanulni, ahol megszerezte a filozófiai és a teológiai doktorátust. 1895. október 29-én Rómában szentelték pappá.

A következő évben hazatért Magyarországra, Először Madarason (Bács-Bodrog m.) lett káplán, majd 1897-ben a kalocsai gimnázium filozófia tanára, a Nagyszeminárium prefektusa és a tanítóképző intézet tanára lett.

Nevéhez fűződik az 1899-ben, 220 taggal megalakult Kalocsa és Kalocsa-vidéki Keresztény Munkásegylet létrehozása, amelynek vezetőjévé választották. A Nagyszeminárium teológia tanára 1903-ban lett. 1905-ben két évig Újvidékre került plébánosnak. 1907-ben került vissza Kalocsára, ahol plébános lett és tb. kanonoknak nevezték ki. 1912-ben címzetes apát, 1916-ban főtanfelügyelő és tiszai esperes lett. 1917-ben Budapestre helyezték a Központi Papnevelő Intézet igazgatójának, ugyanakkor pápai prelátusnak is kinevezték.

1922-ben került vissza ismét Kalocsára. Ezzel egy időben őrkanonoknak, 1923-ban olvasókanonoknak nevezték ki. Részt vett Kalocsa társadalmi és gazdasági életében, több helyi társadalmi szervezetnek és gazdasági vállalkozásnak lett választott tisztségviselője. Élete utolsó éveiben a káptalan gazdasági ügyeivel foglalkozott, újjászervezte és modern alapokra helyezte a káptalan egész gazdálkodási rendszerét.

Műve: Szentbeszéd Szent István Magyarország I. apostoli királyának ünnepén. Kalocsa, 1917.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás