Nevezetes kalocsaiak

2014.07.16 23:35    |    Asbóth Miklós  

András kalocsai érsek (1176-1186).

(? – Róma?, 1186)

Kalocsai érsekségét megelőzően 1169-től 1176-ig győri püspök volt. Korának egyik legnagyobb tekintélyű főpapja volt, jártas volt az egyházi tudományokban, különösen a kánonjogban. Ezért III. Sándor pápa salzburgi követe, Valter bíboros kinevezte a salzburgi érsekség betöltése körül kialakult vita tisztázására alakult vizsgáló bizottság tagjának 1176-ban Mikulin győri püspök, György székesfehérvári prépost és Rajnald pannonhalmi apát társaságában. Lukács esztergomi érsek, aki a trónutódlás miatt ellentétben állt a Sayna kalocsai érsek által megkoronázott III. Béla királlyal, a III. Bélával történő kibékülése után a frissen kinevezett András érseket 1179 elején kiközösítette. A kiközösítést III. Sándor pápa 1179 márciusában a III. lateráni zsinaton oldozta fel. András érsek részt vett a III. lateráni zsinaton, a zsinat aktáiban De Ungaria Andreas Bahasnensis archie-piscopus, tehát bácsi székhelyéről elnevezve, szerepel neve.

A zsinatról hazatérve egyházmegyéjében, a zsinat határozatainak megfelelően, a világi papság körében előforduló hibákat akarta orvosolni. A papi nőtlenséget már a század elején bevezették, de még nem volt általános, sőt a kalocsai egyházmegyében szép számmal voltak még nős papok. Ennek megszüntetésén fáradozott András érsek, majd az egyházmegyében működő egyik bencés monostort regulázta meg.

 

András Lajosné Pirisi Julis

hímző, népi iparművész

(Kalocsa, 1900. október 11. – Kalocsa, 1987. szeptember 18.).

Már tizenhat éves korában ingvállakat, kötényeket, pruszlikokat írt (rajzolt) elő barátnőinek. Hamarosan megrendeléseket is kapott. Különösen az ágynemű, abrosz és függönyök előírását kedvelte. Tehetségére Gábor Lajos festőművész, a kalocsai múzeum egyik alapítója figyelt fel 1925-ben. Gábor Lajos festett kerámiákkal kísérletezett, műhelyében dolgozott Pirisi Julis: edényeket, vázákat díszített mintáival. Pingálást (fal-festést) is szívesen végzett.

Az 1952. augusztus 7-én megalakult Népművészeti és Háziipari Szövetkezet (megszűnt 1995. február 28-án) alapító tagja volt. A világhírű Kalocsai Népi Együttes (1968-1984) kosztümtárának hímzett ruhadarabjai Pirisi Julis tervei alapján készültek.

1955-ben lett népi iparművész. 1958-ban a „Nép-művészet Mestere” címmel tüntették ki. 1960-ban kiváló szövetkezeti és társadalmi munkájáért „Szo-cialista Munkáért” érdemérmet kapott. Hímzései és kiállított alkotásai a kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményében, állandó kiállításain és időszaki tárlatain láthatók.

 

Andriska Károly író, szerkesztő, magántisztviselő

(Csantavér, Bács-Bodrog m. 1888. augusztus 15.  ?)

Gimnáziumi tanulmányaiból hat osztályt Kalocsán végzett, itt érettségizett 1907-ben. 1918-tól a Hangya-szövetkezet budapesti központjában dolgozott. 1925-től szerkesztőségi titkár lett. Évekig az Ország-Világ című folyóirat szerkesztője volt. Írói álnévként használt betűjele: A-a.

Művei: 1. Labdarózsa. Versek. Bp. 1911. 2. Grófnő, majd elmesélem. Kalocsa, 1912. 3. A szentségtörő. Költői elbeszélés. Bp. 1915. 4. Koldusnők és hercegek. Irányregény. Bp. 1916. 5. Asszony a ködben. Tárcanovellák. Bp. 1918. 6. Boldogságkergetők. Regény. Bp. 1920.  Elbeszélései, cikkei és tárcái az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Alkotmány (1909-1918), Soproni Napló (1912), Ország-Világ (1913-1917), Világ (1914), Pesti Hírlap (1915), Budapesti Hírlap (1916-1917), Képes Krónika, Nemzeti Újság, Új Barázda


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás