Nevezetes kalocsaiak

2014.07.23 22:10    |    Asbóth Miklós  

Angehrn Tivadar

jezsuita tanár csillagász, akadémikus

(Häggenswill, Svájc, 1872. november 25. – Feldkirch, Ausztria, 1952. február 29.)

Az innsbrucki egyetem első éves teológusaként 1893. április 7-én belépett a jezsuita rendbe. Újoncéveit Nagyszombatban és a karintiai St. Andräban töltötte. Pozsonyban skolasztikus filozófiát, matematikát és fizikát tanult 1895–1898 között. 1898–1899-ben Mariascheinben matematikát tanított.

1899-ben került első ízben Kalocsára. A kalocsai gimnáziumban 1902-ig a francia nyelvet és a mennyiségtant tanította. 1902–1905 között az innsbrucki egyetemen teológiát végzett és pappá szentelték. Még ugyanazon év augusztusában Fényi Gyulával, a kalocsai Haynald obszervatórium igazgatójával a spanyolországi Carrion de Los Condesba utazott, hogy a jezsuiták csillagvizsgálójában megfigyeljék az augusztus 30-i teljes napfogyatkozást.

Spanyolországból visszatérve, 1906–1909 között a budapesti egyetemen csillagászatot tanult, tanulmányai végén doktorált. Egyetemi tanulmányai befejeztével kétéves tanulmányútra ment Belgiumba és Angliába.

Külföldről visszatérve ismét Kalocsára került. Először a francia nyelvet tanította, majd 1913 decemberében átvette Fényi Gyulától a gimnáziumban működő Haynald obszervatórium vezetését. Az obszervatórium működése Fényi Gyula igazgatása alatt élte fénykorát.

Angehrn Tivadar fő feladata volt, hogy a háborús években és az azt követő inflációs időszakban előteremtse az obszervatórium működéséhez szükséges anyagi fedezetet. Az elöregedett műszerekkel már nem lehetett komoly, tudományos csillagászati megfigyeléseket végezni. Az intézet elsősorban az oktatást segítette. A tudományos megfigyelések hangsúlya a meteorológiai megfigyelésekre helyeződött át, mivel az 1914-ben, a fejlődő közlekedés, elsősorban a légi közlekedés segítésére felállított öt pilóta állomás egyikét az obszervatóriumban állították fel. Angehrn elsősorban a hosszú észlelési periódusú mérések adatainak feldolgozásával foglalkozott.

E témából tartotta akadémiai székfoglaló előadását 1933. április 7-én, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A Szent István Akadémia is 1933-ban választotta tagjává. Sokat tett Fényi Gyula munkásságának elismertetéséért. 1946-ban az obszervatórium vezetését átadta Tibor Mátyásnak, aki egyben az intézet utolsó igazgatója volt. Az obszervatóriumot, amely a gimnázium 1948. július 21-i államosításától önálló intézményként működött, 1950. június 9-én államosították, műszereit leszerelték és elszállították. Ezzel a Haynald obszervatórium megszűnt létezni.

Angehrn Tivadar 1950. október 20-án a svájci követség közreműködésével elhagyta Magyarországot.

Művei: 1. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás. In: Mathematikai és Physikai Lapok. 1905. 2. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrion de Los Condesban. In: Időjárás. 1907. 3. A soláris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekből. Bp. 1909. Klny. 4. Recenzió Tass A. és Terkán L. írásáról. In: Időjárás. 1917. 5. Beobachtung der Sonnenrandes. In: Viertel-jahrschrift der Astronomischen Gesellschaft. 1917. 6. Sarkfény megfigyelése. In: Természettudományi Közlöny. 1920. 7. A Haynald-Obszervatórium. Kalocsa, 1928. (Árpád könyvek. 23. sz.) 8. Adalékok a kalocsai szélviszonyokhoz. In: Időjárás. 1932. 9. A kalocsai csapadékviszonyok 1876-1930. Bp. 1932. (A Szent István Akad. Mennyiségtanterm. tud. Oszt. felolvasásai III/2) 10. Légáramlások Kalocsán. Székfoglaló értekezés, előadva 1933. április 7-i rendes osztályülésen Kisújszállás, 1936. 11. Kalocsa hőmérséklete 1881-1930. Bp.-Kalocsa, 1940. (A Haynald-Obszervatórium kiadványai. XVI. füzet.) 12. Imádkoztassuk betegeinket. Bp. 1941.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás