Nevezetes kalocsaiak

2014.08.17 14:14    |    Asbóth Miklós  

Apor Vilmos, báró,
boldog győri megyéspüspök

(Segesvár, Nagy-Küküllő m. 1892. február 29. – Győr, Győr m.
1945. április 2.)

Neves erdélyi arisztokrata család sarja. Egyenes ági leszármazottja Apor Péter főkirálybíró történetírónak, közeli rokonságban állt gr. Széchenyi Miklós korábbi győri püspökkel.

Gimnáziumi tanulmányait az ausztriai Kalksburgban kezdte, de az 1907/08-as tanévtől a kalocsai gimnázium diákja volt. Kalocsán érettségizett jól érett eredménnyel. Teológiai tanulmányait győri egyházmegyés teológusként Innsbruckban végezte. 1915. augusztus 24-én Nagyváradon szentelték pappá.

Pappá szentelése után Gyulán lett káplán. 1917-ben a nagyváradi szeminárium prefektusának és tanárának nevezték ki. 1918-ban plébánosként került vissza Gyulára.

1941. január 21-én győri megyéspüspökké nevezték ki. Püspökké szentelése február 24-én Gyulán történt. Püspöki székét március 2-án foglalta el.

A háborús időkben pártfogolta az üldözötteket és internáltakat, tiltakozott a zsidóüldözés ellen. Győr megkímélése érdekében közbenjárt a német hadvezetésnél. 1945 nagyhetében menekültek százairól gondoskodott a győri püspökvár pincéjében. Március 30-án a megszálló szovjet csapatok egyik katonája halálosan megsebesítette, amikor a védelme alatt álló menekültek érdekében fellépett.

Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a győri székesegyházban helyezték el végső nyugalomba. A győri egyházmegye kezdeményezésére 1997. november 11-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Egykori iskolája, a kalocsai Szent István Gimnázium lépcsőházának első és második emelet közötti pihenő falán a gimnázium öregdiákjai Apor-emlék-táblát helyeztek el 1998-ban. A márvány emléktáblán Apor Vilmos kör alakú, kisméretű bronz domborműve található, melyet a gimnázium egykori diákja, Czigler Endre Ybl-díjas építész készített.

Műve: A Gyulán 1924. VIII. 15-17-én végbement III. katolikus nagygyűlés emlékkönyve. Közösen állította össze Megyesy Ágostonnal. Gyula, 1925.

Arnold György
zeneszerző, karnagy

(Taksony*, Pest m. 1781. június 5. –
Szabadka, Bács-Bodrog m. 1848. október 25.)

Apja, aki első zenei tanítómestere volt, Arnold József hajósi kántor, majd kalocsai karnagy volt. Édesanyját Pöhim (Böhm) Katalinnak hívták. Középiskolai tanulmányait Pécsen végezte. Apja után első zenetanára Pőhm Pál kalocsai főszékesegyházi karnagy volt.

1800-ban sikeresen megpályázta a szabadkai Teréz templom karnagyi állását, amit haláláig betöltött. 1804-ben megalapította a Privát Zeneiskolát, melynek növendékeivel 1809-től nyilvános városi hangversenyeket rendezett. Egyházi műveiért három alkalommal: 1816-ban, 1826-ban és 1831-ben kapott pápai kitüntetést. 1819-ben illír énekeskönyve jelent meg Eszéken.

Kéziratban maradt fenn az 1826-ban írt nagyszabású, négy kötetes német nyelvű zenei lexikona (Historisch-Musikalisch-Biographisches-Tonkünstler-Lexikon). 1826-ban a szabadkai színháztermet Kisfaludy Károly drámája nyomán írt Kemény Simon című daljátékával nyitották meg. Több zenés színpadi művet alkotott. Kántorok számára két kötetes énekeskönyvet állított össze. 1848 júniusában a szabadkai ideiglenes csendbizottmány tagjává választották. Világi műveken kívül főleg egyházi műveket (3 mise, 14 oratórium, 3 libera, 11 himnusz stb.) komponált.

*Születési helyként különböző források Taksonyt és Paksot jelölik. A Brockhaus Riemann zenei lexikon 1. kötete (Bp. 1983) és a Magyar katolikus lexikon 1. kötete (Bp. 1993) Taksonyt jelöli születési helyének, a Zenei lexikon átdolg. kiad. 1. kötete (Bp. 1965) pedig Paksot. A taksonyi plébánia anyakönyve szerint Taksonyban született.

Művei: 1. Pismenik iliti skupljenje pisama razlicsithi, za nidiljne... Eszék, 1819. 2. Kemény Simon. Dalmű Kisfaludy Károly drámája nyomán. Bemutató: Szabadka, 1826. 3. Historisch-Musikalisch-Biographisches-Tonkünstler-Lexikon. 1826. Kéziratban. 4. Mátyás király választása. Heinisch Józseffel közösen írt dalmű Szentjóbi Szabó László színműve alapján. 1832. Bemutató: Marosvásárhely, 1841. 5. Gotthardhegyi boszorkány. Melodráma. Bemutató: Debrecen, 1837. 6. Valódi Éneklő Magyar- és Erdélyország számára. 1-2. köt. 1839. – Magyar táncai a Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (Szerk. Ruzitska I., 1826-1827) és Bartay Ede: 30 Eredeti Magyar Zenedarab (1860) című gyűjteményekben jelentek meg. Négy zenekari nyitányának kézirata a pozsonyi Egyházi Zene-egyesület könyvtárában maradt fenn.

Arnold József karnagy

(Prinzensdorf, Ausztria, 1751 - Kalocsa?, 1796)

Arnold György zeneszerző, karnagy édesapja. Bajor bevándorló nemes család sarjaként született Ausztriában, ahonnan Magyarországra, Taksonyba került. Tovább vándorolva előbb Hajóson volt kántor, majd a kalocsai főszékesegyház karnagya lett.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás