Helyszín: útban Szeged felé, konkrétan egy autóban.

Időpont: bármikor megeshet, de ez már megesett…

Szereplő: 1 db férj és 1 db feleség.

A mai magyar autós ugyebár akkor tankol, mikor meglátja a legolcsóbb árat a benzinkút előtti táblán. Kalocsától Szegedig akad néhány benzinkút. Férj vezet, feleség néz. Táblákat, árakat, pedig ő inkább tájat nézne. Na de házastársi fogadalom is van a világon, az asszony követi az ő urát. Még a gondolatait is, ha jót akar.

Elmaradnak a benzinkutak, szépen sorban. Az árak haladnak felfelé a várva várt lefelé helyett. Autó órája jelez, a szomjúság és éhség órája közel. Férj egyre türelmetlenebb, feleség egyre elszántabban néz.

Feltűnik egy benzinkút. A formája sokkal jobban látszik messziről, mint az a nyomorult tábla. Feleség orra már a szélvédőre tapad, úgy kémleli a messzi távolt.

– Milyen kút, mondd már legalább, milyen kút? – sürgeti a férj, aki már a nevek alapján sejteni véli, milyen árszínvonalra számíthat.

– Mélykút – vágja rá a boldog és hű hitves, aki végre el bírta olvasni a táblát.

A reakciót itt és most talán hagyjuk…