A pünkösdről

2014.06.12 20:53    |    Bálint Miklós  

Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy sok keresztény ember sincs tisztában azzal, mi is a bibliai pünkösd. Évente általában három nagy egyházi ünnepet ünnepel a keresztény világ.

Ha karácsony és húsvét bibliai jelentéséről kérdeznénk az embereket, a többségtől jó választ kapnánk. De ha ezt a mostani ünnep kapcsán is megtennék, nagyon kevesen adnának jó választ. Munka és iskolaszüneti nap, amely lehetőséget ad a kikapcsolódásra, családi együttlétre, kirándulásra és egyesek szerint mulatozásra. Sokan hallottak már a pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokról, úgymint pünkösdi király és királynéválasztás, török basázás, és sokan ismerik a tipikus pünkösdi jelképet, a pünkösdi rózsát.

A pentekosztész, a pünkösd görög kifejezése, a húsvét utáni ötvenedik napot jelenti. Kezdetben aratási hálaadó ünnep volt. Ezen a napon a föld termésének zsengéit (az elsőt) vitték Isten elé áldozatul. Ekkor még a hetek ünnepének is nevezték, mert hét héttel húsvét után ünnepelték az első búzakéve felajánlását. A pünkösd azon zarándokünnepekhez tartozott, amikor a zsidóknak össze kellett gyülekezniük az ünneplésre. Később, amikor már állt a salamoni templom épülete Jeruzsálemben, akkortól az oda való felmenetelt jelentette.

200 ével Jézus Krisztus születése előtt, átalakult az ünnep tartalma, és pünkösdkor a Sínai-hegyi szövetségkötést kezdték ünnepelni. Ezen arra emlékeztek, hogy a húsvéti bárány elrendelése (II Mózes 12) és megünneplése után, amikor megtörtént a kivonulás (exodus) Egyiptomból, az azt követő 50. napon történt meg az Istennek Izraellel való szövetségkötése a Sínai-hegyen. Ekkor kapta meg Mózes a két kőtáblát a Tízparancsolat Igéivel. Amikor Jézus a földön járt és végezte a szolgálatát, akkor már széles körben elfogadott gyakorlat volt a pünkösd ilyen tartalmú megünneplése.

Nagyon izgalmas dolog megfigyelni és megérteni, hogy hogyan vált egy ősi zsidó ünnep a kereszténység egyik meghatározó, nagy ünnepévé. A kérdésre, hogy mi a pünkösd, mit ünneplünk ekkor, a helyesen válaszolók azt mondanák, hogy a Szent Lélek eljövetelét ünnepeljük. Nézzük meg, hogy milyen új tartalommal töltötte meg a régi ünnepet az a tény, hogy pünkösdkor kiáradt a Szent Lélek arra a 120 fős, bővebb tanítványi csoportra, akik engedelmeskedve Jézus parancsának, együtt imádkozva várták az ígéret beteljesedését (Lukács 24,49; Apostolok Cselekedetei 2,1-4). A szentírók feljegyzik, hogy a tanítványok erőt és bátorságot kaptak arra, hogy Jézust feltámadott Úrként, Istentől rendelt Messiásként, Megváltóként hirdessék az ünnepre felgyűlt sokezres tömeg előtt. Péter apostol pünkösdi prédikációjára 3000 ember tért meg, bűnbánatot tartva. Innentől datáljuk Jézus Krisztus Egyházának a megszületését. Ez lett az Isten új „aratásának” a kezdete. Az első „kéve”, amikor Isten az addig pogány népekre is kiterjesztette az Ő kegyelmét, felajánlva Fiában, Jézusban az üdvösséget minden ember számára. A Szent Lélek azóta is építi Isten Egyházát, és meg is akarja újítani azt, ahol engednek Neki és igénylik az Ő jelenlétét. A keresztény egyház történelme és a személyes tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy a Szent Lélek csodás változásokat indít el ma is az egyház és a hívő ember életében.

Isten Szent Lelke nem vonult vissza, Ő jelen van. Azért, hogy Jézus Krisztus mai tanítványainak erőt, bátorságot adjon, hogy hirdessék, hogy Jézus Krisztus az Istentől rendelt Megváltó. Krisztus Egyháza pünkösd napján növekedésnek indult, és mindmáig fejlődik, a bűneit felismerő, megbánó és elhagyó emberekkel.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás