Újraolvasva

Robert Merle: Védett férfiak

2014.10.06 11:14    |    Gábor Erika  

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki időnként újra leveszi a polcról azokat a könyveket, amelyek maradandó élményt nyújtottak a számára, és újraolvasva mélyebben megérti azok tartalmát, esetleg új felfedezéseket is tesz a mondanivaló vagy tanulságok terén.

Nagyon szeretem Robert Merle regényeit. Időről időre azon kapom magam, hogy kézbe veszem valamelyiket, hogy átadjam magam az izgalmas – a történelem, a társadalom működésének mély ismeretéről tanúskodó – cselekménynek, és együtt lélegzem alakjaival, akiket mélységes humanizmussal, egészséges humorral és kegyetlenül őszintén formált meg.

Legutóbb a „Védett férfiak” került a kezembe. Talán az új járvány adta a gondolatot, hogy vigaszt merítsek az emberiségre zúduló súlyos tragédia pozitív befejeződéséből? A remény mindig erőt ad, kapjuk bárhonnan, akár egy ilyen, talán nem is egészen véletlen ötletből adódó újraolvasásból…

A „Védett férfiak” arra az alaphelyzetre épül fel, hogy egy gyorsan terjedő vírusos agyhártyagyulladás félelmetes sebességgel pusztítja a férfilakosságot, pontosabban annak koránál fogva szexuálisan aktív tagjait. A társadalom évszázados egyensúlya felborul, a rettegés meghökkentő áldozatokra sarkallja az érintettek egy részét (kasztráció), de a legdöbbenetesebb a nők átalakulása, akik a másodhegedűs szerepéből kilépve váratlanul minden téren a középpontba kerülnek. Mint munkaerő, mint a társadalom szellemi irányítói és mint az anyagi javak birtokosai, viharos gyorsasággal válnak egyeduralkodóvá ezekben a szerepekben.

Rémálom veszi kezdetét. Intézményessé válik a férfiak gyűlölete, „divatjamúlt” lesz a nemek addigi kapcsolata, kötelezően előírt lesz a homoszexualitás, és ahogyan az várható, a konkurencia nélkül maradt női nemmel úgymond alaposan elszalad a ló.

Pergő, izgalmas, szuggesztív képekkel ábrázolja Merle a folyamatot, és miközben azt mormoljuk: ez képtelenség, egyre nyomasztóbban valóságosnak látjuk az emberi alkalmazkodóképesség lidérces példáit, hiszen milyen könnyű magunkévá tenni egy elméletet, egy merőben új nézetet, egy világképet, ha abból hasznunk származik…

Szeretem Robert Merle könyveit. Miután megdöbbent, letaglóz, mélyen elkeserít, a végén felvillan a fény, győz az emberség, a józan ész, felszabadulok a nyomás alól, szabadabban lélegzem és felsóhajtok a megkönnyebbüléstől, hogy mindez csak egy kitalált történet volt. Ez az érzés nem tart sokáig, mert egyre több párhuzamot látok meg a társadalmak valódi mozgatórugói, az emberi gondolkodásmód általa ábrázolt képe és a valóság között.

Érthető: pont ez a célja, mint ahogyan minden jó írónak ez a célja: láss a dolgok mögé, gondolkozz, gyarapodj lelkiekben, légy jobbá, többé, gazdagabbá.

Szeretem Robert Merle könyveit.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás