Szablik István kalocsai piarista természettudós

2018.09.06 20:06    |    Bikfalvi Géza  

A kalocsai középiskolákban mindig hírneves, tudós tanárok tanítottak, közéjük tartozott Szablik István piarista szerzetes, aki a magyar léggömbhajózás egyik úttörője volt.

Kunszentmártonban született 1746. május 6-án, de szülei: Szablik János és Túróczy Julianna Szegeden, Gábor néven kereszteltették meg május 17-én. A helyi piarista iskolában tanult, 1762-ben, tizenhat éves korában maga is belépett a rendbe és felvette Stephanus a Sancta Julianna (magyarul István) nevet. A rendi tanulmányait Privigyén és Nyitrán folytatta, ahol pappá szentelték. Ezután Szegeden, Vácott, Veszprémben főként poétikát és retorikát, Tatán filozófiát oktatott, majd Nagykanizsán oknyomozó történelmet és természettant tanított. 1788-ban küldték Pestre elöljárói, ahol figyelme egyre inkább a természettudományok, különösen a fizika felé fordult. A hittan mellett fizikát is tanított. Közben sokat kísérletezgetett, szemléltető oktatást tartott tanítványai előtt, ennek elősegítésére saját kezűleg elkészítette az első magyar földgömböt. Az aerodinamikával is kezdett foglalkozni, mivel nagy hatást gyakorolt rá a Montgolfier-testvérek által 1783-ban készített repülőszerkezet (léggömb) híre. Úgy vélte, hogy hasonló szerkezetet maga is megalkothat, ezért következő évben, 1784-ben munkához látott. Amikor Nemetz József egyetemi tanár (1750–1808) államköltségen összeállított készülékével lényegében kudarcot vallott, a saját pénzéből kísérletezett, két tanártársa, Rappf József grammatika tanár és Mager József segítették munkájában. Velük egy időben Domin József (1734–1819) Győrben és Gyarmathi Sámuel (1751–1830) Pozsonyban folytatott hasonló léggömbkísérleteket.

Szablik segítőtársai segítségével egy viszonylag kisméretű léggömböt tizennyolc ökörhólyagból állította össze, vörös és fehér csíkozásúra festette, „gyúlékony” (meleg) levegővel töltötte fel, amitől az a piarista rendház udvaráról felemelkedett. Pesten 1784-ben összesen háromszor tartott nyilvános léggömbkísérletet, az utolsó augusztus 22-én nagy tömeg előtt, igen ünnepélyes körülmények között, a városi tanács jelenlétében történt. A tartózsinórt Gyulai grófné vágta el. A jeles eseményről a Magyar Hírmondó is tudósított: „Pesten felbotsátott léggömb. Estéli 7 órakor botsátá fel T. Szabiik István természet tudomány tanítója, Pesten egy ökör hólyagokból készült veres festékkel megtzifrázott és gyantával bekent repülő golyóbist. Ennek oldalára fel van jegyezve, hogy ha valaki megtalálná, vinné vissza Pestre egy bizonyos helyre. Alól függettek róla négy aranyos rojtok és egy kis hajócska. Hossza 26 (68 cm) széle 24 ujjnyi (tzol) (63 cm) vala. Fért belé 8177 kubik ujjnyi (0,149 m) vasporral együtt. Az erő mellyel a levegőre fel ragadtatott, birt 1773 árpa szemet (2066 g) mivel Hólyag megnyomott 4 latot (vagyis két Unciát). Két óra után megtelvén a golyóbis levegővel, felbocsájtaték és napkelet felé emelkedvén, sok nézők nagy tapsolási közt mindeneknek szemek előtt láthatatlan magasságokon elméne. Ezenfelyül nevezett Úr ezen szárny nélkül repülő gollyóbisnak már harmadszori szerentsés felbotsáttatásával megmutatta azt, hogy valami a Frantzia és más idegen Nemzetek köztt lehetséges, a Magyarok köztt sem lehetetlen az.”

Az 1781–1784 közti pesti tanárkodása után Szegedre került igazgatónak, ahol erőteljesen szembeszállt II. József németesítő intézkedéseivel, emiatt sok súrlódása adódott a felettes hatóságokkal.

A tudománypártoló gróf Teleki Sámuel királyi biztos – a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár alapítója – szegedi látogatása alkalmából, 1785-ben újabb léggömböt készített, amelyre Teleki nevét festette. Az eseményről a Magyar Hírmondó is tudósított. Azt írták, hogy az összeállító „sokkal nagyobb erővel tapasztala igyekezetét ezen Golyóbisnak annak építője, mint tavalyi esztendőben Pest Városában három ízben tett szerentsés próbájiban. Mi okbul? tovább való vizsgálódásokra hagyta.”

Mivel II. József halála után megszüntette iskolájában a német nyelv oktatását, a Helytartótanács a tanítástól és lényegében minden hivatalos rang viselésétől eltiltotta. Nemsokára azonban a makói rokonainál való rövid tartózkodás után a Helytartótanács a vármegyéből való eltávolítását követelte. Az ellenszegülő szerzetest elöljárói poroszlókkal előbb a nyitrai rendházba hurcoltatták, majd Kisszebenbe rendelték oktatónak. Innen pályázta meg – korábbi sikeres kísérleteire hivatkozva – a pesti egyetem fizika-mechanikai tanszéket, de visszautasították kérelmét. Ezután Nagykárolyban, Vácott, Máramarosszigeten és Veszprémben, a piarista középiskolákban oktatott. 1806-ban nagykanizsai rendházfőnöknek nevezték ki, 1809-től kalocsai vicerektor lett egészen 1816. május 12-én bekövetkezett haláláig.

A léggömbkísérleteinek figyelemreméltó irodalmi visszhangja is volt. Neves tanár- és szerzetestársa, Benyák Bernát (1745–1829) latin nyelvű versben üdvözölte a jeles eseményt, a vers magyar fordításban:

„Újszerű mesterség mig gömböt küld fel az égbe.

Máris e nagy nagy csodahír járja be Pest piacát. Mitse törődik a várt nyereséggel az alma kofája.

Elveti azt s felhők tája felé figyel ő. És ki imént még győztes acéllal ellent

Áll, csak az itt ámul: tábor a hig levegő. Semmibe véve a városatyák hírét a poroszló

Ott sétál s bárgyún hökken: elindul a gép. Hökken ezen s már kész egekre kimondani törvényt.

Így csúfol ki e kis gömb sok okos koponyát Van ki szalad, ki tetőre kap, utcán törtet a másik.

Itt is, amott is a nép nagy sokasága tolong, ígyen látta e könnyű gázzal töltekezett gép:

Elfeled itt hivatalt, tennivalót, aki él.”

(Téglásy Imre fordítása)

1784-ben, „Ode auf die den 5. August 1784 zu Pest aufsteigende Montgolfiere” címmel I. N. G. szignóval, német nyelvű vers méltatta Szablikot, később ugyanez a szerző prózában is írt az eseményről. Kaschnitz József (1759–1790), szegedi tanártársa szintén német nyelven verselt a léggömbről. Vályi Nagy Ferenc (1765–1820) költeményében aggodalmait fejezte ki a kísérletekkel kapcsolatban.


Irodalom:

Batári Gyula: Szablik István léggömbkísérleteiről. Technikatörténeti Szemle (2001) 25. p. 59-63

Gál István: Szablik István. A kalocsai piarista kollégium története (1765-1860). Bp., 1938. p. 46

M. Zemplén Jolán: Szablik István. A magyarországi fizika története a XVIII. században. Bp., 1964. p. 433

Téglásy Imre: Szablik István – a magyar Daedalus. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1976/1977) p. 315-324

Téglásy Imre: Szablik István és a „repülő golyóbisa”. Élet és Tudomány 33 (1978) 3, p. 88


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás