Szavaztunk, de mi értelme volt?

2016.10.14 10:50    |    Zsigmond Enikő  

Október 2-án, két évvel az országgyűlési, az EP és az önkormányzati választások után ismét szavazóurnákhoz hívták a magyar választópolgárokat. A következő kérdésre várták a választ: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Erre a kérdésre népszavazás nélkül is az emberek elsöprő többsége azt mondaná: nem! Attól függetlenül, hogy egyébként hogyan gondolkodik a migránsokról, a kerítésről, hogy jobb vagy baloldali nézeteket vall, vagy hogy saját meggyőződése szerint kell-e segítséget nyújtanunk ezeknek az embereknek vagy sem, és így tovább. Hiszen a kérdés nem erről szólt. Hanem arról, hogy egy ország sorsáról, életéről dönthetnek-e mások, idegenek, nélkülünk, fölöttünk, a mi megkérdezésünk nélkül?

Ilyen kérdésre minden nemzet állampolgára nemmel felelne. Erről fölösleges népszavazást tartani, hiszen a megválasztott kormánynak az a dolga, hogy védje a polgárok érdekeit, és mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az itt élők jogai, érdekei ne sérüljenek, ne félemlítsék meg őket se idegen nemzetek katonái, se idegen nemzetek ide érkező állampolgárai, se saját országunk egyes politikai pártjainak képviselői egyoldalú médiakampánnyal, hisztériakeltéssel és milliárdok eltapsolásával egy olyan névszavazáson, melynek eredményétől függetlenül a kétharmados többséggel végrehajthatnak egy alaptörvény módosítást, melynek teljes körű mibenlétét e sorok írásakor még nem jelentették be.

A Választási Iroda adatai szerint 8.261.394 magyar választópolgár van. 3.338.483-an adtak le október 2-án érvényes szavazatot, ez a választópolgárok 40,41 %-a, ebből nemmel 3.282.928-an, igennel 55.555-en voksoltak, így tehát a népszavazás érvénytelen volt.

A szavazás estéjén a miniszterelnök az mondta a közmédiában: „Összefo-gás jött létre az országban. A magyarok úgy döntöttek, hogy csak mi dönthetünk arról, hogy kikkel akarunk együtt élni. A választók döntésének Brüsszelben is érvényt kell szerezni.”

„Érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés kötelezettsége annak megfelelő jogot alkotni, de ha érvénytelen a népszavazás, akkor sem tiltja semmi, hogy a törvényhozás figyelembe vegye a szavazás eredményét” – fogalmazott egy nemzetközi jogász.

Mint Arany János Fülemiléjében: „(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl:

Elmehetnek.”

Szóval nem értem. Pedig magyarul mondták. Csak lehet, nem elég lassan. Nem értem, milyen összefogásról beszélünk, amikor a szavazók kevesebb mint fele járult csak az urnákhoz, és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy közülük is egy részük a pártfegyelem miatt, pedig tudták, hogy a szavazás eredményétől függetlenül alaptörvény módosítás márpedig lesz. Egy részük pedig azért, mert elhitették velük, hogy az ő NEM szavazatukon múlik, hogy a menekültáradatnak megálljt tudjanak parancsolni, és egy sikeres népszavazás esetén egy csapásra megszűnik Magyarországon a migránskérdés.

Erre a népszavazásra úgy saccperkábé 14 milliárd (!) forintot költött a kormány a mi adóforintjainkból. (Tájékoztató kampányokra, politikai hirdetésekre bruttó 7,5 milliárdot, a háztartásokba eljuttatott tájékoztató anyagokra, levelekre bruttó 1,1 milliárdot, a népszavazás technikai lebonyolítására: szavazólapokra, a szavazatszámlálók díjazására, stb. 4,5 milliárdot.) Tartsanak demagógnak, vállalom, de leírom, hogy ezt a 14 milliárdot, okosabban is el lehetett volna költeni. Például a tanárok, egészségügyben dolgozók béremelésére, a kórházak katasztrofális eszközállományának pótlására, a betegellátás színvonalának emelésére, az idősek otthoni gondozásának fejlesztésére, tehetséges fiatalok támogatására, a 200 ezerre saccolt éhező kisgyermek étkeztetésére, nyelvtanításra, a vidék települései közötti utakra, vagy annak a 400 ezer magyarnak az itthontartására, akik jelenleg külföldön dolgoznak és talán végleg ott is fognak letelepedni.

Amikor azt látjuk, hogy az óvodákba, iskolákba már szinte mindent a szülőknek kell bevinni, amikor a sport- és tanulmányi versenyekre a szülők viszik a gyerekeket, amikor a kórházakban rongyos takarókkal takarják be a betegeket, amikor vállalkozók támogatásából és önkéntesek munkájával tudnak egy-egy kórtermet kifesteni, amikor egy szociális otthonban egy év a várakozási idő, hogy bekerüljön egy rászoruló, akkor különösen soknak és értelmetlennek tűnik ennyi ablakon kidobott milliárd…

Szavazási számadatok azokról a településekről, ahol lapunk megjelenik:

Kalocsa 5533 leadott szavazat, a választásra jogosultak 40,39 %-a (nem: 5087, igen: 100, érvénytelen: 346); Öregcsertő 309 leadott szavazat, 45,71 % (nem: 286, igen: 10, érvénytelen: 13); Homokmégy 582 leadott szavazat, 50,13 % (nem: 539, igen: 8, érvénytelen: 353); Szakmár 491 leadott szavazat, 48,76 % (nem: 434, igen: 6, érvénytelen: 51); Újtelek 209 leadott szavazat, 62,95 % (nem: 196, igen: 4, érvénytelen: 9); Ordas 186 szavazó, 51,72 % (nem: 175, igen: 8, érvénytelen: 13); Géderlak 374 leadott szavazat, 45,78 % (nem: 347, igen: 10, érvénytelen: 17); Dunapataj 1193 leadott szavazat, 43,66 % (nem: 1135, igen: 14, érvénytelen: 44); Harta 1408 leadott szavazat, 46,50 % (nem: 1295, igen: 24, érvénytelen: 89); Dunaszentbenedek 343 leadott szavazat, 49,64 % (nem: 333, igen: 3, érvénytelen: 7); Uszód 415 leadott szavazat, 50,80 % (nem: 386, igen: 9, érvénytelen: 20); Foktő 567 leadott szavazat, 42,82 % (nem: 530, igen: 9, érvénytelen: 28); Bátya 774 leadott szavazat, 44,16 % (nem: 741, igen: 10, érvénytelen: 23); Miske 734 leadott szavazat, 51,98 % (nem: 676, igen: 17, érvénytelen: 41); Fajsz 591 leadott szavazat, 41,77 % (nem: 565, igen: 6, érvénytelen: 20); Hajós 1231 leadott szavazat, 47,84 % (nem: 1185, igen: 11, érvénytelen: 35); Dusnok 1359 leadott szavazat, 54,39 % (nem: 1313, igen: 10, érvénytelen: 34)



Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás