Elég volt-e száz év?

2014.08.17 13:50    |    Gábor Erika  

Mármint arra, hogy az emberiség megtanulja a történelemleckét a háborúkról, a társadalom működéséről és benne az egyén helyéről!

Szomorúan mondhatjuk, hogy nem volt elég, mert két világégés után ma is mindennapjaink része az agresszióról, háborúról, a hatalom nyílt és álcázott packázásairól szóló hírek garmadája, és az emberek vakon és lelkesen gyűlölködnek, kirekesztenek, és nyelik fáradhatatlanul mindazt a maszlagot, amit magyarázatként lenyomnak a torkukon.

Száz évvel ezelőtt kezdődött el az első világháború. Akik megemlékeznek erről a gyászos évfordulóról, próbálják értelmezni a rettenet, a pusztulás, a kiszolgáltatottság, a gyalázatos alkuk természetrajzát, fejet hajtanak a hősök előtt, holott egy ilyen világégésnek csak áldozatai vannak. Mert hős az, aki tisztán és világosan látja, mivel veszi fel a harcot, felméri a kockázatot, tudja, hogy az életével játszik, de számára mégis csak egy magatartás elfogadható: szembenézni a veszedelemmel.

A katona, akit a frontra vezényelnek, nem önként választotta sorsát – bár léteznek olyanok, akik szabad akaratukból mennek a harcmezőre, de utólag megismerve az okokat, a mozgatórugókat, jogosan merül fel a kérdés: vajon tényleg a tudatában voltak annak, miért és kiért harcolnak, adják az életüket?

Nehéz kérdések ezek, és természetesen nem gondolom, hogy birtokomban van a bölcsek köve, hogy választ adjak rájuk. Viszont döbbenetes véletlenként – amiben amúgy nem hiszek – ezekben a hetekben került a kezembe két regény, amely az első és második világháború kitörésének okait, történéseit és tanulságait foglalja össze néhány angol, német, orosz, francia család sorsán keresztül. Ez a két regény Ken Follett: „A titánok harca” és „A megfagyott világ” című műve.

(Ken Follett brit író, történelmi regényeket és krimiket ír. Legismertebb műve talán „A katedrális” – erről tv sorozat is készült, amelyet részben Magyarországon forgattak.)

Briliáns módon bonyolítja történeteit, szövi a regények fonalát, és bár van, aki számára riasztónak tűnhet művei terjedelme, akit a téma érdekel, nem fogja tudni letenni könyveit.

A hivatásos történészek talán felhördülnek, hogy regények alapján vélem megismerni a két iszonyú és fontos történelmi eseményt, de én úgy gondolom, a társadalmi változások között vergődő egyéni sorsokat, a nagyhatalmak között folyó alkuk hátterét meglehetősen pontosan ábrázolja Ken Follett.

Mert ne legyen senkinek illúziója: a hangzatos jelszavak, az ájtatos szemforgatással harcra buzdítás, a százezrek és milliók cinikus, hidegvérrel történő vágóhídra hurcolása mögött nem eszmék, hanem kőkemény érdekek: hatalom és pénz van.

Nagyon örülök, hogy összetalálkoztam ezzel a két regénnyel, amelyekhez „A katedrális” korábbi elolvasása után azzal az érzéssel fogtam, hogy különleges élményben lesz részem. Hát ez bejött. Pedig sokszor éreztem úgy, hogy eldobom, mert gyakran kegyetlenül részletes leírásokat ad csatákról, gyilkosságokról, aljasságról és erőszakról, amelyek minden fajtáját utálom és menekülök előlük. De ezt itt és most nem tudom letenni. Meg kell ismernem ezt az oldalát is a két eseménynek, el kell gondolkodnom a tanulságain, és értelmeznem kell ezeket napjainkra.

Mert az ember köteles használni a fejét. Azért kapta. Csak néha későn döbben rá. Száz év, két háború, sokmilliónyi kioltott élet. Pedig ha tudnák, milyen ártatlanul kezdődött! Nem tudják? Akkor épp ideje, hogy utánanézzenek. Egy letett koszorú, egy meggyújtott gyertya nem pótolja a gondolkodást és a felelősséget.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás