Tibor Mátyás SJ kalocsai emlékeiből

2016.10.19 11:31    |    Bikfalvi Géza  

Kalocsa város természettudományos történetében fontos fordulópontnak bizonyult, amikor, 1876-ban Haynald Lajos érsek megalapította a később róla elnevezett csillagdát, a jezsuita gimnázium tetején, 1878 szeptemberében elkészült az obszervatórium kupolája és a hozzátartozó helyiségek Konkoly-Thege Miklós tervei alapján, aki a műszerek beszerzésében és felállításában is részt vett. Ugyancsak itt, a következő évben megkezdődtek a rendszeres napi, három alkalommal végzett meteorológiai mérések, így Kalocsa, a megfigyelések révén, bekapcsolódott a hazai és a nemzetközi tudományos életbe. Az obszervatóriumban neves jezsuita csillagászok működtek, Braun Károly (1878–1885), Hünninger Adolf (1885–1886), Fényi Gyula (1886–1913), Angehrn Tivadar (1913–1947) és Tibor Mátyás (1947–1950) vezetése alatt.

Az utolsó igazgató Tibor Mátyás (1902–1995) nemzetközileg elismert csillagász volt, a tanulmányait jórészt a Jézus Társaságában végezte. 1936 decemberétől a Castel Gandolfó-i pápai csillagvizsgálóban tevékenykedett. A Tejút vizsgálatával foglalkozott, elemezte annak jellegzetes csillagmezőit, de kettőscsillag-, kisbolygó- és üstökös megfigyeléseket is végzett. Amikor 1940 januárjában, rövid pihenésre hazatért, a háborús események miatt nem tudott visszautazni, Szegeden, majd Kassán tanított jezsuita tanintézményekben. A háború után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékén lett tanársegéd, de klerikusi mivolta nem kedvezett az egyetemi pályafutásnak, ezért újból a jezsuita rendben folytatta tevékenységét. 1947-ben a kalocsai Haynald Obszervatóriumba került, csillagpárok mérésével foglalkozott, kiadta Fényi Gyula 1896 és 1902 közötti protuberancia-gyűjteményét, és nagyszabású terveket szövögetett a csillagvizsgáló műszereinek megújítására. 1947-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává választotta. Az önéletrajzában így emlékszik vissza a kalocsai évekre:

„Az első esztendőben tanár voltam Kalocsán. Következő évben tettek meg a csillagda igazgatójának.

A csillagda fellendítése volt a célom. Munkatársaimmal beosztottuk a munkát. Én a csillagdát vezettem. Angehrn a meteorológiát tartotta meg. Holovics pedig a földrengést irányította.

Legfontosabbnak tartottam, hogy kiadványról gondoskodjunk. Külföldön kezdték már elfelejteni a kalocsai obszervatóriumot. Mert nem adott hírt magáról. Csak az volt a nagy baj, hogy intézetünk fillér nélkül maradt. Honnan teremtsük elő pénzt? – ez volt a kérdés.

Írtam szép levelet a Generális atyának. Tőle kértem segítséget. Néhány nap múlva megjött a válasz. Azt írta, hogy neki sincs pénze. És ami van, azt a szegényeknek kell odaadni. Tudományra egyelőre nem áldozhat. Nincs hát segítség, felsóhajtottam. De legalább megnyugodtam, mert megtettem a magamét. A többi a jó Isten ügye.

Alig múlt el pár hét, meglátogatott főnökünk titkára. Azt kérdezte tőlem, hogy van-e szükségem pénzre? Nagyon – válaszoltam. No és ötezer forint elég lesz? – faggatott tovább. Talán kijövők belőle – mondtam. No és ha tízezer forintot adok? – azt még inkább megköszönném. Hát jól van, adok magának tizenötezer forintot – mondta jókedvűen, Raile titkár. Majd kiugrottam a bőrömből. Annyira megörültem ennek a hírnek.

Most már komolyan kezdtem tervezgetni. Gondoskodtunk nyomtatványról. Egy kötetet kinyomattunk Fényi munkáiból.

Kértem kisegítőt, olyan fiatal pátert, aki a nyomdai ügyekben jártas. Takács Sándort jelölték ki mellém. Ügyesen intézett mindent. Elment a minisztériumokba is. Megtudakolta, hogy milyen feltétellel engednek ki tudományos munkát külföldre és bemutatott egy példányt, a mi kiadványunkból. Erre a minisztériumban azt válaszolták, hogy ők maguk is büszkék erre a munkára. Külföldre szállításról ők gondoskodnak és a portót is fedezik. Amikor Detre ezt megtudta, nagyon elcsodálkozott. Neki ugyanis mindig magának kellett a portóköltséget fedezni, amikor külföldre küldte nyomtatványait.

Szép, mutatós kiadvány volt az, amit a világ tudományos intézeteinek küldtünk. Nemsokára megkaptuk az elismerő leveleket. Néhány intézet közben értesült, hogy Kalocsa ilyen értékes publikációt küldött a csillagdáknak, ők is kértek egy-egy példányt. Míg a nyomtatást Takács rendezte, én már kapcsolatban álltam egy londoni céggel. Hatalmas távcsövet rendeltem nála. Eziránt is megérdeklődtünk a minisztériumban, van-e kifogásuk, ha új távcsövet hozatunk Kalocsára Angolországból? Azt válaszolták, hogy nincsen, de a fizetést ne magyar pénzzel bonyolítsuk le, hanem külföldi valutával. Már dolgoztak a távcsövön, mégis meggondoltam a dolgot és leállítottam mindent.

Közben a régi műszereket is kezelhetővé tettem. Felszereltem a kis kupolában egy távcsövet, amely addig, alkatrészek hiánya miatt félre volt téve. Tükör távcső volt az, tiszta képet adott. Azzal mutattam be a vendégeknek a csillagos ég érdekességeit.

Csaknem minden este jöttek hozzám látogatók. Nemcsak képzett emberek, hanem egyszerű munkások is. Néha előfordult, hogy beborult az ég. Ilyenkor bevezettem vendégeimet a szobámban és ott tartottam vetítettképes előadásokat. Az is nagyon tanulságos volt.

1950. június 9-én államosították az intézetet. A kulcsokat átvették, az ajtókat lepecsételték. Azóta csak kívülről láttam a csillagdát.”

Az iskolák államosításával és a szerzetesrendek feloszlatásával megpecsételték a csillagvizsgáló sorsát. Könyvtárát és felszerelését elosztották Budapest, Debrecen és Szeged között. A műszereket leszerelték és Budapestre szállították. Fényi Gyula rajzait és kéziratos feljegyzéseit dr. Dezső Lóránt egyetemi tanár megmentette. A kb. 36 kötetre rúgó anyag az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumába került.

Tibor Mátyás lemondása után negyvenöt éven keresztül lelkipásztori munkát végzett, leghosszabb ideig, Budapesten, a terézvárosi plébániatemplomban volt káplán. Érdemei kései elismerésként, 1992-ben a jezsuita asztronómust a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjának választotta. A rendszerváltás után néhány alkalommal Kalocsán is tartott csillagászati előadásokat. Budapesten hunyt el 1995. január 13-án.



Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás