Törökvilág Kalocsán

2017.03.09 09:19    |    Bikfalvi Géza  

Kalocsa történetének egyik fontos időszaka a hódoltság kora, sajnos azonban erről az időszakról rendelkezünk a legkevesebb forrással.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, amely közel másfél évtizedig a Szapolyai János által ellenőrzött területekhez tartozott. A török megszállás és végleges berendezkedés 1543. július 3-án kezdődött, amikor a város szultáni, ú.n. khász birtok lett, Kalocsa a budai vilajet (tartomány) szegedi szandzsákjához (körzetéhez) tartozó nahije (körjegyzői kerület) központ szerepét töltötte be. A város a szegedi szandzsákbéghez tartozott. Az első emin (bérletfelügyelő) nevét ismerjük, Dervisnek hívták.

A kalocsai vár és város első katonai és polgári kormányzója Musztafa Divane dizdár (várka-pitány) volt, aki 1556-ig töltötte be a tisztet. A helyettese Mohamed bin Szkender aga, a tüzérek parancsnoka Teszvidzs szertopcsi. A zsoldjegyzék alapján, 4 bölükben (szakaszban) 40 janicsár (elit gyalogos), 8 bölükben 80 reisz (irreguláris gyalogos) és azáb (várőrző), 7 bölükben 68 délszláv martalóc, valamint 10 topcsi (tüzér) és két (lagundzsi) aknász szolgált.

 

kalocsai_var_450
 

 

A várat védő sereg főként segédcsapatokból állt: az azabok könnyűfegyverzetű gyalogosok voltak, sokukat már muskétával fegyverezték fel, de fegyelmezett harcra és bármilyen összehangolt manőverekre, rendezett visszavonulásra teljesen képtelenek voltak. Katonailag komoly erőt nem képeztek, az európai haderők fölényben voltak velük szemben, sokszor egy-egy visszavonulás tébolyult meneküléssé fajult, amely következtében a törökök sokszor maguknak nagyobb veszteséget okoztak, mint az ellenség. A reiszek szintén irreguláris török gyalogos katonák voltak, főleg a várkatonaságként funkcionáltak, mint a fárisz, vagy a müsztahfiz katonák. A fáriszok, a reiszekkel, müsztahfizokkal együtt a várak őrségeiben szolgáltak. Fegyverzetük gyenge volt, eleinte szálfegyvereket használtak, majd később muskétát kaptak, de csekély teljesítményű flintákat. A müsztahfiz jelentése várőriző, mivel a várőrségekben fordultak elő leginkább, de a várőrségeket a háborúk során gyakran bevonták a hadseregekbe. A seregben őrző-védő feladatot láttak el, vigyázták a hidakat, szertárakat, ágyúkat, puskapormalmokat. Fegyverzetük szedett-vedett volt, a kezdeti időkben lándzsákat, kardokat, vagy handzsárokat használtak, majd később puskákat is.

A kezdeti időben, a kalocsai 200 fős helyőrségből, a zsoldjegyzék feljegyzései szerint 25 gyalogos reisz és azáb, valamint 35 martalóc az akkor éppen folyó székesfehérvári ostromhoz volt vezényelve. A következő 1546. évi zsoldjegyzék már kisebb helyőrséget tüntetett fel, a 116 fős őrség, 20 janicsárból, 89 délszláv martalócból és 7 tüzérből állt, ekkor a vár helyettes parancsnoka Huszein aga lett. 1558–59-ben 7 odá-ban (körletben) 59 délszláv martalóc jelenlétéről értesülünk, 1556 és 1569 között Kalocsa kormányzója Mohamed Ali (Mehmed) dizdár volt. Majd 1569-től Dzsefer aga lett a várkapitány, aki 37 fős délszláv segédcsapatot vezetett. A későbbi időkben, amint egyre csökkent a település fontossága, tovább fogyott az őrség létszáma is, az 1628–29-es években csupán 15 janicsár és 14 ulufedzsi (zsoldos lovas katona) tartózkodott Kalocsán. A város parancsnok helyettese a kehüda, vagy más néven a kádi, a török bíró volt, aki nemcsak vallási, hanem polgári ügyekben is döntött, egyben hitelesítői, közjegyzői szerepet is betöltött.

Az 1540-es évektől kezdve a reformáció a Duna-Tisza közén is elterjedt, a törökök szívesebben látták a protestánsokat, mint a katolikusokat, mivel nem a katolikus magyar király pártján álltak. A horvát és magyar nyelvű katolikusok lelki gondozását bosnyák ferencesek és pécsi jezsuiták végezték. 1613-ban a pécsi jezsuiták közül elsőként Vásárhelyi Gergely fordult meg Kalocsán. A missziója során sikerrel visszaperelte a romos székesegyházat a protestánsoktól a református magyar bíró ellenében, a török kádi ítélete alapján.

Az első komolyabb végvári csatára 1551 nyarán került sor, amikor Csömöri Zay Ferenc szolnoki kapitány portyázó csapata megostromolta a kalocsai várat. Mintegy kétórás küzdelem után, a törökök megfutamodtak, de a magyar sereg foglyot nem ejtve kirabolta és felgyújtotta a várat, majd visszatértek Szolnokra.

Eger elfoglalása után (1596), Kalocsát az egri vilajethez csatolták. 1602. augusztus 1-jén, Pogány Benedek naszádos hajdúi és Siegfried Kollonits császári ezredes csapatai elfoglalták és felégették Kalocsát. Ezután Kalocsát elhagyta a török várőrség, csak a „tizenötéves háború” (amelyet 1591 és 1606 között, a Habsburg és az Oszmán birodalom, Magyarország teljes meghódításáért folytatott) befejezése után tértek vissza. A békeszerződés megkötése értelmében a török uralom folytatódott Kalocsán. A lakosság a tűzvész körülményeit gyorsan átvészelte és újjáépítette a lakóházait. A törökkori Kalocsa két utcából: A Nagy (ma Szent István király út) és a Kis utcából (ma Hunyadi utca) állt, a két utca torkolatában, a Mahalle (török negyed) terült el.

A város török korszakáról az egyik legjobb, de talán nem a leghitelesebb forrás Evlia Cselebi útleírása. A második magyarországi körútján látogatta meg Kalocsát, 1665-ben, a következő olvasható útleírásában: „Kalocsa palánka. Lajos király építkezése a vár, amelyet Szulejmán hódított meg. Vára a Duna folyótól egy órányira van. Ha a Duna kiárad, olyankor a vár sziget gyanánt középen marad. Környéke mocsaras hely. Kikötőjével szemben, a Duna folyó túlsó partján, a budai úton Paks vára van. Vára tulajdonképpen a szegedi szandzsák területén van és az egri várkatonaság jövedelme az adója; hét jük akcse jövedelmű eminség. Kétszeres tömésfalakkal körülvett palánka. Belül új, erős építésű, négyszögű csinos vára van, amely igazán erős. Délkeletre néző egyetlen kapuja van, amely előtt a fahíd csigákkal felhúzható. Az őrök minden éjjel fel is vonják e hidat. E híd alatt mély víz van. A kapu előtt egy dzsámi, három bolt és egy kis fogadó van. A városban egy elpusztult templom van, amelyben gyönyörű színes festmények vannak. Mivel e város lakói szegények, azért a hatvan katonától nem is fogadtunk el semmit. Húsz katonát társul vevén, délkeleti irányban egy óráig mentünk és virágzó magyar falukon áthaladva Baja városába érkeztünk.”

A kalocsai vár utolsó parancsnoka Ezdar aga volt, az 1686. évi ostromkor a várban török lovasság is állomásozott, akiket Hasszán aga vezetett. Lotharingiai Károly csapatai 1686. október 13-án véget vetettek a 148 évig tartó török uralomnak Kalocsán.

A török korban nem sokat változott a településszerkezet, a meglévő nagyobb épületek többsége a korszak végére részben vagy teljesen elpusztult. Az elpusztult középkori eredetű épületek maradványait is felhasználták, a város XVII. század végén kezdett újjáépítéséhez. A város felszabadulásáról, 1687-ben, Rómában készült Citta di Colocza nel Ungaria Superiore rézmetszet, a város épületeinek egy részét török stílusban ábrázolja, feltehetően a metszetet készítő Giacomo de Rossi művészi szabadságának eredményeként, ugyanis Kalocsa sem hadászati, sem gazdasági szempontból sem volt olyan jelentős hely, hogy nagyobb létszámú török népesség lakta volna.



Fontosabb felhasznált irodalom:

Czajtányi István: A hódoltság kora. Katona István Társaság tanulmányai. Kalocsa, 1971. 56-64

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai II. Bp., 1908. 214-215

Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Eger, 1983. 71–86.

Molnár Antal: A kalocsai érsekség a török korban. Kalocsa történetéből. Kalocsa, 2000. 109-156

Molnár Antal: Kalocsai kövek Pakson. Labor omnia vincit. Bp., 2005. 11-14

Vass Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980. 47-55


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás