Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.04.27 22:06    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

ujhelyi_imre_193
Ujhelyi Imre

állattenyésztő, állatorvos, akadémiai tanár

(Dunapataj, Pest m. 1866. január 12. – Magyaróvár, Moson m. 1923. március 21.)

 

A magyarországi korszerű szarvasmarha-tenyésztés egyik elméleti és gyakorlati megalapítója volt. Szódagyűjtéssel foglalkozó kalocsai szülei legfiatalabb, tizenegyedik gyermekeként született. Tizenhárom éves korában veszítette el édesapját. Ettől kezdve Teréz nénje és sógora, Eötvös Károly Lajos tanfelügyelő nevelte. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után, 1876-ban a kalocsai gimnáziumban kezdte el gimnáziumi tanulmányait, amit Szekszárdon folytatott és 1884-ben a bajai ciszterciek gimnáziumában két arany kitüntetéssel fejezett be, amiket történelmi tanulmányaiért kapott.

Érettségi után nevelőszülei a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára íratták be. A gazdász oklevelet 1886-ban kapta meg, majd a nagykárolyi Károlyi-birtokon lett gazdasági írnok. Itt jegyezte el magát a szarvasmarha-tenyésztéssel. Mivel gyenge fizikuma miatt alkalmatlan volt az állandó jellegű gazdasági munkára, 1887-ben beiratkozott a Budapesti Állatorvosi Tanintézetbe, ahol 1889. február 25-én kapta meg állatorvosi oklevelét.

Rövid gyakornokoskodás után 1889. október 1-jétől a Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanított. Odakerülése idején kezdődött meg az akadémiai oktatás szakosodása. Az állatbonctan, élettan, állatgyógyászat és állatkereskedelem tantárgyakat tanította. Tevékenyen részt vett a századvégi akadémiai oktatási reform előkészítésében és végrehajtásában. Javaslatára hagyta jóvá a földművelésügyi miniszter egy ingyenes használatú bejáró klinika (ambulancia) felállítását, amit Ujhelyi szervezett meg Magyaróváron. Klinikai tapasztalatai nyomán írta meg az Állatgyógyászat című tankönyvét, amelyben behatóan foglalkozik a szarvasmarha gümőkór, a ragályos tüdőlob és a sertésvész elleni védekezéssel, a Bang-féle eljárás magyarországi adaptációjával.

1910. április 10-én kinevezték az Akadémia igazgatójának. Oktatói munkája mellett több alkalommal járt külföldi tanulmányutakon. 1894-ben Ausztriában, Svájcban és Dél-Németországban, 1897-ben Svédországban és Dániában járt. Tanulmányútjain a szarvasmarha-tenyésztés, a tejgazdaságok és az állategészségügy kérdéseivel foglalkozott. Dél-németországi tapasztalatai alapján javasolta a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület megalapítását. Az egyesület a Moson megyei szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére, közös takarmány-, melasz- és vetőmagbeszerzésre, a tenyészállatok és a tej közös értékesítésére alakult. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítését kiállítások, tenyészszemlék rendezésével és a tenyészállatok törzskönyvezésének bevezetésével segítette elő.

Ujhelyi másik, nagy jelentőségű kezdeményezése a Moson megyei tejszövetkezetek életre hívása volt a tej feldolgozására és értékesítésére. 1900 és 1913 között 27 tejszövetkezet alakult a megyében, mindegyiknek megfelelő tejfeldolgozó kisüzeme volt, ahol a fölözésen, vajkészítésen túl, több szövetkezet sajtkészítéssel is foglalkozott. A tejszövetkezetek szakmai segítése érdekében javasolta Ujhelyi az 1903-ban felállított tejkísérleti állomás létrehozását. Az állomáson a tejszövetkezeteknek nyújtott szakmai tanácsadáson kívül komoly kutatómunka is folyt, Ujhelyi itt kísérletezte ki a ma is népszerű Óvári sajt receptjét. Az oktatói és szövetkezetszervezői tevékenysége mellett tenyésztési és fajta-összehasonlítási kísérleteket folytatott. A hazai körülmények között legjobban tejelő szarvasmarha-állomány kiválasztása, kitenyésztése és elterjesztése volt a célja. Kutatási eredményeit rendszeresen összehasonlította a környékbeli gazdaságok eredményeivel, így az elmélet és gyakorlat egységét valósította meg.

Állategészségügyi kutatásai is jelentős eredményeket hoztak. A szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésben világviszonylatban elsőként alkalmazta a tuberkulint. A javaslatára végzett tuberkulinos oltások hatására egy kb. 20 ezres, 55 százalékos fer-tőzöttségű szarvasmarha-állomány fertőzöttsége 2,5 százalékra esett vissza. Ennek ellenére a szakmai közvélemény egy része nem értett egyet a tuberkulin alkalmazásával.

A gyenge fizikumú Ujhelyi Imre élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. Először féléves betegszabadságra ment, majd 1920. május 1-jén saját kérésére nyugdíjazták. Huszonöt éves tanári munkája elismeréseként 1914. május 12-én megkapta a Ferenc József rend tiszti keresztjét. 1973-tól a legkiválóbb állattenyésztési szakembereket Ujhelyi-emlékplakettel tüntetik ki. Születése hetvenedik évfordulóján Magyaróváron, halálának ötvenedik évfordulóján szülőfalujában, Dunapatajon leplezték le mellszobrát. Kalocsa Város Tanácsa 1978. október 6-án az Érsekkert és a Martinovics utca között épült lakónegyedben az egyik új utcát Ujhelyi Imréről nevezte el.

Művei: 1. Kísérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon. Bp. 1891. 2. Versuche mit Koch`chem Tuberkulin an Rinden. München, 1891. 3. Kísérletek a ragadós tüdőlob diagnosztizálhatósága céljából. Bp. 1893. 4. Jegyzetek Ausztria, Svájc és Dél-Németország állattenyésztéséhez. Magyar-Óvár, 1896. 5. Jelentés a Magyar-Óvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület 1896/97–1921/22. 1-26. üzletévi működéséről. Évenként magyar és német nyelven megjelent beszámoló jelentés 26 kötetben. Magyar-Óvár. 6. Kísérleti védőoltások a sertésvész ellen. Magyar-Óvár, 1896. Klny. 7. Szigetközi szarvasmarha-tenyésztésünk bajai és a bajoknak orvoslása. Magyar-Óvár, 1898. 8. Von der Kälberauf zucht den landwirtschaft-lichen Wintervorträgen Magyar-Óvárer Vieh zuht-Vereiner. Magyar-Óvár, 1898. 9. Állatgyógyászat. Magyar-Óvári Gazdasági Akadémia jegyzetei. Magyar-Óvár, 1898. 10. A gümőkór elterjedéséről és a betegség elleni védekezésről. Sopron, 1898. 11. Über die Gemein des Tiere. Magyar-Óvár, 1899. 12. A magyar-óvári tejelőverseny. Magyar-Óvár, 1899. Klny. 13. Adatok a tuberkulin vizsgálatához. Magyar-Óvár, 1900. 14. A halászi és a temesvári tejelő-versenyek. Magyar-Óvár, 1901. 15. Az illmiczi és levéli tejelőverseny. Magyar-Óvár, 1902. Klny. 16. A szarvasmarhák gümőkórja elleni védekezés Frigyes főhg. magyaróvári uradalmában. Magyar-Óvár, 1902. Klny. 17. Tejvizsgálatok hazai gazdaságokban. Magyar-Óvár, 1903. Klny. 18. Tuberculinumpfangen auf den Anton Dreherschen Herr-schaften in Ungarn. Győr, 1904. 19. Zucht nach Leistung mit Verbesserung der Extereurs. Wien, 1905. 20. A magyaróvári szarvasmarha-tenyésztő egyesület tíz éves működése. Magyar-Óvár, 1906. Klny. 21. Die Zehnjahrige Tätigkeit der Magyaróvár Rind-viehzucht-Vereines von 1896–1906. Magyar-Óvár, 1906. 22. A magyaróvári m. kir. tejkísérleti állomás működése 1903–1907. Magyar-Óvár, 1907. 23. A tejgazdaság dióhéjban. Bp. 1908. 24. A tejgazdaság dióhéjban kisgazdák részére. Bp. 1912. 25. Szarvasmarha-tenyésztés. In: Ko-vácsy B.: Többtermelés a mezőgazdaságban. Bp. 1916.

Folyóiratcikkeit közlő lapok: Állattenyésztési Szemle (1909–1911), Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok (1901–1918), Állatorvosi Lapok (1906–1909), A Barázda (1917), Budapesti Hírlap (1907–1912), Gazdasági Lapok (1897–1912), Köztelek (1892–1922), Mezőgazdasági Szemle (1888–1917), Magyaróvári Hírlap (1903–1906), Mosonmegyei Lapok (1896), Mosonvármegye (1899–1922), Mosonvármegyei Lapok (1891), Veterinarius (1890–1892) és 11 külföldi, német nyelvű lap.

 

ujhelyi_utca_300

 

Ujhelyi Imre utca. Hrsz: 1029. Hossza: 211 m. 1978. október 6-tól. Az Eszperantó utcától a Munkácsy Mihály utcáig tartó, Szentsarok városrész béli utca. Az Érsekkert és a Martinovics utca között épült városnegyed egyik utcája.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás