Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.04.27 23:06    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

varady_lipot_201
Várady Lipót Árpád

kalocsai érsek
(Temesvár, Temes m. 1865. június 18. – Kalocsa, 1923. február 18.)
(Temesvár, Temes m. 1865. június 18. – Kalocsa, 1923. február 18.)

 

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a teológiát Budapesten és 1886-tól a bécsi Augusti-neumban végezte. 1888. augusztus 16-án szentelték pappá. Tanulmányai befejeztével visszakerült Temesvárra, a papnevelő intézet tanulmányi felügyelője és tanára lett. 1889-ben kinevezték zsinati vizsgálónak és a hittanárokat képesítő bizottság tagjává. 1890. július 19-én teológiai doktorátust szerzett. 1891. július 1-jén püspöki titkárnak nevezték ki és megválasztották a Szent István társulat tudományos osztályának tagjává. 1897. január 7-én kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba osztálytanácsosnak.

1899. október 2-án a csa-nádi székeskáptalan kanonokává, 1902-ben szebenikói címzetes püspöknek, apát-kanonoknak választották és kinevezték miniszteri tanácsosnak. Hivatali tevékenysége mellett foglalkozott a külföldre szakadt magyarok nemzeti és egyházi gondozásával és a kivándorlással. Előmozdította a kikötői plébániák szervezését Fiuméban és Hamburgban. 1911. március 11-én a király kinevezte győri püspöknek. Nevét Várady L. Árpád formában használta.

A Csernoch János kalocsai érsek esztergomi érsekké való kinevezése miatt 1913. január 1-jétől üresen lévő érseki szék betöltésére 1914. május 3-án Várady L. Árpádot nevezte ki I. Ferenc József király. Kalocsai tevékenysége alatt 16 új lelkészséget alapított. A világháború alatt élénken foglalkoztatták a szociális kérdések. A háborúban megrokkant kalocsai katonák helyzetének javítására született meg a Rokkanttelep terve. Deák Imre kalocsai méhészeti felügyelő javaslatára szervezte meg a telep építését. 1915. november 11-én a kalocsai képviselő-testület ülésén bejelentették, hogy Várady L. Árpád kalocsai érsek és Klebelsberg Kuno közoktatásügyi államtitkár a vasútállomás közelében a kalocsai rokkantak részére menházat és foglalkoztató telepet fognak építeni. Az érsek erre a célra 14-15 kat. holdnyi területet ajánlott fel. Az egyeztető tárgyalások során eldőlt, hogy menház helyett családi házakból álló lakótelep fog épülni. A lakótelep terveinek és a telepen felépülő házak típusterveinek elkészítését a kalocsai kötődésű Petrovácz Gyula építészre bízták, kinek tervei alapján már több épület készült Kalocsán. A következő év augusztusában kijelölték a lakótelep pontos helyét és kiadták az építési engedélyeket. A lakótelepen 300 lakóházat, rokkantfoglalkoztató üzemet, elemi iskolát, gazdasági iskolát (gyakorló kerttel), templomot és kultúrházat kívántak építeni. Az építkezés céljaira Várady érsek 110. kat. holdnyi területet, a főegyházmegye 160 ezer koronát, a Hadigondozó Hivatal 460 ezer koronát, a főkáptalan 10 ezer koronát és a kalocsai képviselő-tes-tület 100 ezer koronát biztosított. A telep építését Molczer Sándor szabadkai vállalkozó végezte. Az első ütemben elkészült 55 lakóházat és a foglalkoztató üzemet 1918. augusztus 15-én adták át. A kultúrház, az elemi és a gazdasági iskola épülete később készült el. A tervezett templom nem épült meg.

Várady L. Árpád érsek további két kalocsai templom építését tervezte, a külvárosban (Eperföldön) és a Szőlőkben. Mindkét templom a későbbiekben felépült. A kalocsai képviselő-testület 1927. december 30-án Rokkanttelep leghosszabb, addig névtelen utcáját Várady érsek utcának nevezte el. Az utca az ötvenes évek elejéig viselte az érsek nevét, akkor a városi tanács Hosszú Antal utcának nevezte el. Várady L. Árpád érsekről még egy közterületet nevezett el a városi képviselő-testület. 1933. június 26-án a Csajdakert nevét Várady érsek parkra változtatta, amit 1948. február 17-én Májuskert névre változtattak. (1990. május 17-től ismét Csajda-kert a neve.)

 

varady_utca_500
A Csajdakert (jobbra) és a Hosszú Antal utca (balra) is viselte Várady érsek nevét

 

Művei: 1. A kongrua ügyről. Bp., 1887. 2. Müller Ernő Mária: Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Ford. (Kis könyvtár 10-12.) Bp., 1889. Bp., 1894. 2. kiad. Lelki patika címen. Bp., 1902. 3. Egyházi beszéd szent Gellért vértanú, első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25-én Velencében. Bp., 1900. 4. Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére épült Temesvár-gyárvárosi róm. kath. plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. Bp., 1901. 5. Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel kibővítve. Bp., 1904. 6. Széljegyzetek Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténetéhez. Bp., 1904. (Klny. a Hittudományi Folyóiratból) 7. A népmissiók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905. 8. Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bp., 1906–1909. 9. Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márc. 31. Bp., 1907. 10. Párbér-kérdésről. Bp., 1908. (Klny. a Katholikus Szemléből) 11. Az oltáriszentség a hitnek és szeretetnek titka. Győr, 1912. 12. 1. Beszéd, melyet a jáki kápolna ünnepélyes megnyitásakor tartott közgyűlésen mondott. 2. A Szent László Társulat ismertetése. 3. A Szent László Társulat alapszabályai. Bp., 1915. 13. Betrachtung über die Geheimnisse des schmerz-haften Rosen-kranzes. Kalocsa, 1916. 14. Betrach-tung über die Geheimnisse des glorreichen Rosen-kranzes. Kalocsa, 1916. 15. Buzdítás a lelki erő megőrzésére a háború idején. Kalocsa, 1916. 16. Az örvendetes szent olvasó titkainak magyarázata. Kalocsa, 1916. 17. Worte der Aufmunterung zur Bewahrung der Seelen-stärke im Weltkrieg. Kalocsa, 1916. 18. A fájdalmas szent olvasó titkainak magyarázata. Kalocsa, 1917. 19. Dante emlékezete. Kalocsa, 1921. 20. Szociális irányelvek. Sajtó alá rend. Bernhard Zsigmond. Bp., 1923. (Katolikus kultúr-könyvtár 5.) 21. Lonovics József római küldetése. Bp., 1924. – Négy hosszabb tanulmánya folyóiratokban jelent meg: Az egyházi szegényápolás története Magyarországon 1000-től 1526-ig (Munká-latok. 1887), A kamatszedés erkölcsi jogosultsága (Bölcseleti Folyóirat. 1888), XIII. Leó pápa és a szociális kérdés (Emlék-könyv. 1894), Kereszt az életben (Magyar Állam. 1908). – Kisebb cikkei a fenti folyóiratokban és a Havi Közlönyben jelentek meg.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás