Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.05.05 22:08    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

varosy_gyula_194
Városy Gyula,
veszprémi, Várossy kalocsai érsek
(Zombor, Bács-Bodrog m. 1846. augusztus 13. – Kalocsa, 1910. október 28.)

 

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte, ahol 1866-ban tett sikeres érettségit. Teológiai tanulmányait a pesti papnevelő intézetben kezdte meg. 1870. július 26-án szentelték pappá. Felszentelése után rövid ideig Csonoplyán volt káplán, majd Haynald Lajos kalocsai érsek a bécsi Augustineumba küldte tanulni, ahol hittudományi doktorátust szerzett.

Tanulmányai befejeztével Kalocsára került. 1875-ben érseki levéltárnok, 1876-ban szentszéki jegyző, 1878-ban az érseki könyvtár igazgatója lett. 1880-ban az újonnan megnyílt kisszeminárium aligazgatójának, a nagyszeminárium helyettes, majd rendes tanárának nevezték ki. A nagyszemináriumban egyháztörténetet és egyházjogot tanított. 1883-ban szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja lett. 1887-ben a nagyszeminárium kormányzójává nevezték ki és címzetes kanonok lett.

1898. február 16-án kinevezték a budapesti központi papnevelde igazgatójának. Rövid ideig töltötte be az igazgatói posztot, 1901. november 1-jén székesfehérvári püspökké nevezte ki a király. Püspöksége alatt nagy gondot fordított egyházmegyéjében a papnevelésre és a keresztény civil szervezetek támogatására. Támogatásával építették fel a székesfehérvári katolikus kör dísztermét, valamint a legényegylet és a keresztény munkásegylet székházát.

Az előző évben elhunyt Császka György kalocsai érsek helyére 1905. október 19-én kalocsai érseknek nevezte ki I. Ferenc József. Első kalocsai tartózkodása idején a hivatalos elfoglaltsága mellett egyháztörténeti kutatásokkal foglalkozott, melyek eredményeit folyóiratokban közölte. Érseksége alatt, az egyházi teendői mellett, 1910-ben elrendelte a főszékesegyház rekonstrukcióját. A rekonstrukciós munkák során nyerte el a templom mai formáját. Az építkezés és a régészeti kutatás során, melyet Foerk Ernő és a kalocsai kötődésű Petrovácz Gyula vezetett, kerültek elő Győri Saul érsek érintetlen kőkoporsója és az első, Szent István korában épült székesegyház alapjainak részletei. (Az első templom első régészeti kutatását még 1869-ben Henszlmann Imre végezte.) Városy Gyula nevéhez fűződik az első kalocsai lakótelepszerű építkezés, a 48-as házak építése. 1908 februárjában kezdték el az országos munkáslakás építési akció keretében, az uradalmi tyúkmajor helyén az érsekuradalom cselédei számára 48 cselédlakás építését családi házas formában. A típustervek alapján épült 48 házat október 31-én adták át rendeltetésének. A városi képviselőtestület a cselédházak mellett lévő, addig névtelen utcát 1927. december 30-án Városi [!] érsek utcának nevezte el. Az utca nevét 1948. február 17-én 48-as utcára változtatták

Munkái: 1. Astricus sedi suae Colocensi servatus. Kalocsa, 1879. (Klny. a kalocsai Schematismusból) 2. A katholikus iskolaügy Magyarországban 1-2. köt. Kalocsa, 1882–1884. (a 2. köt. névtelenül jelent meg.) 3. XIII. Leó pápa és az iparosok. Kalocsa, 1885. – Történeti és egyháztörténeti dolgozatai folyóiratokban jelentek meg: Egy fejezet a XVIII. század interconfessionalis viszonyainak történetéhez (Új Magyar Sion, 1881), Haladás a középkorban (Ka-tholikus Hetilap, 1881), Újabb adalékok az esztergomi érsek és a pannonhalmi alapítólevél kérdésének megoldásához (Tör-ténelmi Tár, 1885), A párbér Magyarországon (Religio, 1885), Kutassuk fel szent Gellért ereklyéit (Religio, 1886), Disquisitio historica de unione Ecclesiarum Colocensis et Bachensis (kalocsai Sche-matismus, 1885), Obser-vationes criticae in seriem Archi-Episcoporum Colocensium et Bacsien-sium (kalocsai Schema-tismus, 1886.), Rákóczi és a jezsuiták (Magyar Állam, 1886), Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai (Századok, 1886).


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás