Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.05.12 23:48    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

Vidats utca és a két Vidats

Kalocsa Város Tanácsa 1963. november 26-án az épülő Középsőkert városrész egyik utcáját Vidats utcának nevezte el. Az ismert kalocsai névadásokban ez az egyetlen olyan kalocsai kötődésű, konkrét személyről elnevezett utca, ahol a névadó személynek nem a teljes neve lett az utca neve, hanem csak a családnév. A több mint ötven év előtti névadás tudatos volt, mivel a Vidats családnak két olyan tagjáról is tudunk, akik igazán megérdemlik, hogy róluk utcát nevezzenek el Kalocsán. Tulajdonképpen az utcanév családnév – míg korábban a családnevű utcanevek spontán alakultak ki, amiket később hivatalosan legalizáltak, addig a Vidats utca teljesen új, korábban nem létező utca volt a névadás előtt.

 

vidats_istvan_176
Vidats István, Vidacs
az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyár alapítója
(Kalocsa, 1802. december 19. – Bp. 1883. június 17.)

 

 

Apja, Vidats József szabómester, anyja Tóth Ilona volt. A család az 1800-as évek elején Szegedre költözött, ahol Vidats István a vasárnapi tanonciskolában Illés piarista tanártól rajzot és modellkészítést tanult. Tanult szakmája a lakatos mesterség volt, ilyen minőségben dolgozott Pesten és Bécsben, miközben szakrajzot és géptant tanult.

1825-ben a bánátkomlósi uradalom gépésze lett, majd saját gépműhelyt alapított. Továbbfejlesztve az úgynevezett hohenheimi ekét, megalkotta a korabeli Magyarországon legelterjedtebben használt ekét, a Vidats-ekét. Cégét 1842-ben Pestre költöztette és Röck Istvánnal társulva, alapította meg az ország első mezőgazdasági gépgyárát. Röckkel közösen bérelték a Schlick-féle vasöntödét, amit Vidats 1854-ben megvásárolt. 1855-ben a Pest városától kapott „gyárnoki” engedély birtokában az előző évben vásárolt öntödéből korszerű, akár 200 munkást is foglalkoztatható üzemet fejlesztett ki.

Az üzletmenetet hűen tükrözi néhány év értékesítési adata. Ekéből 1850-ben 600, 1855-ben több mint 3.500 és 1857-ben 6.000 darabot értékesített. A Röck Istvánnal 1857-ben megszüntetett üzletközösség után társtulajdonosként Jankó Vincét vonta be vállalatába. Az új összetételű vállalat – Jankóra a vállalatirányítás, Vidatsra pedig a technikai irányítás és a műszaki fejlesztés hárult – alapvető gazdasági stratégiája a szakosodás és a tömegtermelés volt. Ezzel gyártmányaik minőségének javulását, áraik csökkenését kívánták elérni. Több alkalommal sikertelenül próbálkoztak külső tőke bevonásával a termelés fokozása érdekében. Az 1860-as években élte virágkorát az üzem. Termékei nemzetközi kiállításokon díjakat nyertek. Vidats korszerű, külföldön vásárolt gépek felhasználásával fejlesztette gyártmányait.

1862-ben külföldi terjeszkedésbe kezdett. Craio-vában (Románia) gazdasági gépgyárat, öntödét és gőzmalmot alapított, amiken keresztül a balkáni és az orosz piacra akart betörni. A vállalat üzleti forgalma 1859-ben 100 ezer, 1866-ban 153 ezer, 1869-ben 288 ezer forint volt. A vállalat vezetésébe két fiát is bevonta. Az ötvenes évek végétől idősebbik fia, majd annak tragikus halála után, 1873-tól a fiatalabb fiú, István vezette az üzemet. A hatvanas évek végén kezdődött az üzem hanyatlása. A nagy számban jelentkező konkurens cégek mellett az 1869-es pénzkrízis, az egymást követő rossz gabonatermésű évek és az 1873-as gazdasági válság is siettette a gyár bukását, ami 1882-ben be is következett. Vidats István szegényen halt meg.

 

 

vidats_janos_179
Vidats János, Vidacs
Vidats Istvánnak idősebb fia
(Bánátkomlós Torontál vármegye, 1826. – Budapest, 1883. június 17.)

 

Iskolai tanulmányait szülőhelyén kezdte, majd a titeli katonai iskolában folytatta. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, Pécsen, Esztergomban, Kassán és Budán végezte. Gimnáziumi tanulmányai után a pesti egyetemen bölcseletet és jogot tanult. A közéletbe először 1848 tavaszán kapcsolódott be. Tagja volt a márciusi ifjak néven ismert, kilenctagú, név szerint ismert forradalmi társaságnak: Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Vajda János, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos és Vidats János. Március 15-én Jókai, Petőfi és Vasvári társaságában küzdött a sajtószabadságért. Pest város március 16-i közgyűlésén a közrend és közcsend fenntartására létrehozott állandó választmányába Vajda János kivételével beválasztotta a fent felsorolt ifjakat, így Vidats Jánost is. Az Unió eszméjének támogatására Pest városa és Komárom vármegye küldöttséget küldött Kolozsvárra. A Székely József vezette pesti küldöttségnek Vidats János is tagja volt és részt vett a május 30-i erdélyi országgyűlésen, amely kimondta Erdély unióját Magyarországgal.

A szabadságharc kitörése után katonának állt, századosként tette le a fegyvert Világosnál. A Haynau-féle vésztörvényszék halálra kereste, de sikerült Itáliába szöknie. Onnan Svájcba akart menni, de a határon az osztrák hatóságok elfogták és Pestre szállították. Egy évig tartó vizsgálati fogság után, 1851 decemberében kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet kegyelemből több évi várfogságra változtatták. Josefstadtban töltötte fogságát.

Szabadulása után édesapja, Vidats István vállalkozásában helyezkedett el. Utána Abonyban gazdálkodott, ahol 1855-ben ismét elfogták, de édesapja közbenjárására kiszabadult. Édesapja nyugalomba vonulása után, 1858-ban átvette apja gépgyárát. Részt vett az országos politikában is. 1861-ben a bánátkomlósi választókerületben országgyűlési képviselővé választották, ugyanitt 1865-ben újraválasztották. Közben 1861-ben felségárulással vádolták, de a vádnak nem lettek következményei.

Külföldi tanulmányútra kelt 1862-ben. Beutazta Hollandiát, Franciaországot és Londonban is járt.

1868-ban Budapesten, a ferencvárosi kerület, 1871-ben pedig a dunapataji kerület (ide tartozott Kalocsa is) országgyűlési képviselőjévé választották. Országgyűlési képviselőként mindvégig a 48-as párt képviselőjeként politizált. A honvéd menhely létrehozásában tevékenyen részt vett. A helyi politikában Pest város bizottsági tagjaként 1861-től vett részt. A Ferenc József Takarékpénztár elnökévé választották 1869. augusztus 1-jén. A takarékpénztár későbbi bukása miatt öngyilkos lett.

Műve: Követjelentési beszéd Pest-Terézvárosi választói előtt 1872. április 21. Pest, 1872. (németül). Cikkei, beszédei az országos politikai hírlapokban és szaklapokban jelentek meg, illetve országgyűlési beszédei az Országgyűlési naplókban találhatók.

 

vidats_utca_360

 

A Középsőkertek városrész kiépülésének kezdetén, 1963. november 26-án, a Vörösmarty utcából nyíló egyik új utcát Vidats utcának (korabeli térképen Vidacs utca) nevezte el Kalocsa Város Tanácsa.

Vidats (Vidacs, Vidáts) utca. Hrsz: 4243. Hossza: 477 m. 1963. november 26-tól. A Hajós Alfréd utcával szemben, a Vörösmarty utcától a Móra Ferenc utcáig húzódó Középsőkertek városrész béli utca. Első ütemben a Liszt Ferenc utcáig tartó szakasza épült ki, később épült be az utca többi része. Korabeli térképeken különböző változatban szerepelt az utcanév. Vidacs utca (1967, 1973), Vidáts utca (1991, 1993, 1995). A helyes névváltozat Vidats utca. Nevét a kalocsai születésű Vidats Istvánról (1802–1883), az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyár alapítójáról kapta. A mai szemlélő egyaránt tekintheti névadónak Vidats Istvánt vagy idősebbik fiát, Vidats János (1826–1873) politikust, aki 1872-től haláláig a dunapataji választókerület (Kalocsa is ide tartozott) 48-as párti országgyűlési képviselője volt. Az 1848-as forradalom idején a márciusi ifjak egyike volt. Az utca elején elhelyezték az egyik névadó, Vidats István emléktábláját.

A Vidats utca és a Vörösmarty utca sarkán lévő épület (Vörösmarty u. 104.) Vidats utcai oldalán lévő emléktábla szövege:

Vidats István/1802 – 1883/kalocsai származású/mezőgazdasági/gépgyártó volt

városi tanács vb./1965”


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás