Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.03.16 13:25    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

tomori_pal_278
Tomori Pál
kalocsai érsek (1523–1526)
(?, 1475 körül – Mohács, Baranya m. 1526. augusztus 29.)

 

Családja boszniai eredete vitatott, de tény, hogy a család IV. László királytól 1279-ben kapott Abaúj megyében birtokadományokat. Az egyik adományfalu, Tomor után nevezték a családot Tomorinak. Tomori Pál valószínűleg gondos nevelésben részesült, hiszen folyékonyan írt és olvasott latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. A kor szokása szerint serdülő ifjúként a tekintélyes Bornemissza János szolgálatába állt, hogy a katonai mesterséget elsajátítsa. Később is Bornemissza familiárisaként tevékenykedett.

Bornemissza mellett nemcsak a hadi mesterséget sajátította el, hanem a gazdasági és a pénzügyek intézésében is kellő jártasságra tett szert, amiért 1501-ben az erdélyi sóbányák kamarásává nevezték ki, és többször megbízták a szászok és a székelyek adójának behajtásával. A szászokkal jó viszonyt alakított ki, 1503-ban fegyverrel védte őket a rájuk támadó székelyek ellen. Később, 1515-ben az erdélyi szászok és Eperjes városa között támadt viszályt szüntette meg mindkét fél megelégedésére. A székelyekkel való kapcsolata ellentmondásos volt. Több alkalommal került velük fegyveres összetűzésbe. A szászok elleni székely támadás visszaverése után három évvel, 1506-ban ismét szembekerült a székelyekkel. Az egyébként adómentes székelyeknek a trónörökös születésekor minden székely férfi után egy-egy ökröt kellett ajándékozniuk (ökör sütés). II. Lajos születésekor a székelyek vonakodtak a kötelező ökör-ajándékot beszolgáltatni. A behajtást Tomorira bízták, aki fegyverrel kényszerítette a székelyeket az ökrök átadására. 1505-ben a koronára visszaszállt Fogaras várát II. Ulászló Bornemissza Jánosnak adományozta, aki Tomori Pált nevezte ki a vár kapitányának. Az Erdélyben nagy tekintéllyel rendelkező Tomori szolgáltatásait Szapolyai János erdélyi vajda is többször igénybe vette. Híre a királyi udvarba is eljutott. 1512 tavaszán diplomáciai küldetést bízott rá a király. A török portához küldte a törökökkel kötött fegyverszüneti szerződés körül támadt zavar elhárítására. Küldetése Bajazid szultán halála miatt nem járt teljes sikerrel, de a király elégedett volt teljesítményével. 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés leverésében jelentős szerepe volt. Bornemissza János először a Száleresi Ambrus vezette parasztsereg leverésével bízta meg, ami több kísérlet után a paraszthadak fegyverletételével ért véget.

Utána Szapolyai János erdélyi vajda a Lőrinc pap által vezetett bihari paraszthadak ellen küldte. Egy évvel később nevezték ki a szintén királyi munkácsi vár várnagyának és az erdélyi kamarák ispánjának. Korabeli források szerint részt vett az országgyűléseken is, nem tárgyaló küldöttként, hanem inkább a rend fenntartójaként. Az 1519-es országgyűlésen, amelynek fő feladata volt a nádorválasztás, a köznemesség Szapolyai Jánost szerette volna megválasztani. A fegyveres köznemesek átvonultak Budára, hogy így adjanak nyomatékot kívánságuknak. A vár kapitánya, Bornemissza János Tomorira bízta a vár védelmét, aki a nemesek közé lövetett és megrohanta őket. A kemény fellépés hatására a köznemesek meghátráltak, az országgyűlés Báthory Istvánt választotta nádornak.

Az állami szolgálat nemcsak az előmenetel szempontjából, hanem pénzügyileg is hasznos volt Tomori számára. A közel húsz év alatt, melyet királyi szolgálatban töltött, tekintélyes vagyont gyűjtött. Részben rokonaitól, részben más birtokosoktól tekintélyes nagyságú birtokokat vásárolt, királyi birtokadományokat is kapott, 1517-ben II. Lajostól, két unokatestvérével együtt pallosjogot is kapott. Házassági törekvései nem jártak sikerrel. Két alkalommal szándékozott megházasodni, először Putnoki Sárát, majd egy jómódú özvegyasszonyt jegyzett el, de mindkét menyasszonya az esküvő előtt elhunyt.

A kettős gyász megrendítette Tomorit, aki elhatározta, hogy egyházi pályára lép. Hogy eredeti, választott katonai hivatásától ne szakadjon el teljesen, a horvátországi végvárak védelmében fontos szerepet játszó várnai perjelséget szándékozott megszerezni, amely éppen üresedésben volt. A perjelséget nem ő, hanem II. Lajos egyik udvaronca kapta meg. Az ismételt kudarc végképp elkeserítette Tomorit és 1520 júliusában Illokon belépett a ferences rendbe. Újoncidejének letöltése után a rend esztergomi kolostorába került és ott élt visszavonultan. A 16. század elején feudális anarchiába süllyedő országra halálos veszedelmet jelentett a mindjobban teret nyerő Oszmán Birodalom. A fenyegetettségre Nándorfehérvár 1521. augusztus 29-i eleste figyelmeztette az ország vezetőit. Az egymással viaskodó főnemesség nem volt hajlandó áldozatot vállalni az ország védelmére. Az ország védelmének összefogására, irányítására alkalmas hadvezér nem volt, az országgyűlés ellentmondásos határozatokat hozott (adókivetés, de a főnemességet mentesítette a bandériumállítás, a nemességet a nemesi felkelés kötelezettsége alól), amelyek nem hoztak eredményt. Az adók nem folytak be, zsoldossereget nem szerveztek.

Ilyen körülmények között merült fel a gondolat, hogy Tomori Pálra bízzák az ország védelmének megszervezését. Tomori, szerzetesi fogadalmára hivatkozva, visszautasította a felkérést. Azután, kompromisszumos megoldásként, az üresedésben lévő kalocsai érseki székbe szándékozták kinevezni (főpap-ként szervezhette volna egyházmegyéje és egyben az ország védelmét), de ő azt is visszautasította. II. Lajos király a pápától kért segítséget, hogy a pápa bírja rá Tomorit az érseki szék elfogadására. Végül, VI. Hadrian pápa 1523. február 4-én kalocsai érsekké nevezte ki Tomorit és kötelezte az érseki szék elfoglalására. Tomori engedett a pápai parancsnak. Közben egyre fenyegetőbb hírek jöttek Törökországból, miszerint a szultán hatalmas hadsereget szervez, hogy végső csapást mérjen Magyarországra. A hírek hallatán II. Lajos áprilisban országgyűlést hívott össze, ahol elhatározták egy zsoldos hadsereg felállítását és Tomorit kinevezték a Délvidék főkapitányává és a felállítandó zsoldos hadsereg fővezérévé. Tomori hozzálátott a zsoldos hadsereg szervezéséhez és az érseki katonaság felkészítéséhez, többek között folytatta a Váradi Péter érsek által megkezdett várerősítési munkákat Kalocsán.

Május végén már tízezres sereggel vonult a délvidékre. Csapataival, a délvidéki bandériumokkal kiegészülve, augusztus elején Nagy-olaszi közelében három csatában megverte Ferhád ruméliai pasa és Bali nándorfehérvári bég seregeit és a segítségükre siető szávai török flottát. Szeptemberben hozzáfogott a két évvel korábban széthullott végvári rendszer és a dunai naszádos flotta újjászervezéséhez. A zsoldos hadsereg szervezéséhez megígért pénz egyre lassabban csordogált, hamarosan nem jutott pénz a sereg összetartására, noha Tomori az érseki jövedelmek (20-22 ezer forint évente) nagyobbik részét a védekezésre költötte. Ezért, két alkalommal, 1525 és 1526 januárjának elején is lemondott a főkapitányi tisztéről (mindkét alkalommal, újabb ígéretek után, a helyén maradt).

Április végén a török hadsereg elindult Isztambulból Magyarország ellen. A hír hallatára II. Lajos király a magyar hadsereg fővezérévé nevezte ki Tomori Pált. A lassan gyülekező királyi sereg július második felében indult a délvidéken tartózkodó Tomorihoz. A haditanácsban nem volt egyetértés. A többség a közeledő török hadsereggel való ütközet mellett volt. Tomori, aki ismerte a magyar hadsereg gyengeségét, tapasztalatlanságát, ellenezte az ütközetet. A parancsnoklás kérdése sem volt tisztázott. Névleg Tomori volt a fővezér, de a csapotok mozgását, a hadműveleteket egy bizottság irányította. A csatára végül 1526. augusztus 29-én Mohács mellett került sor. A 25 ezer fős magyar hadsereg, kezdeti sikere után, megsemmisítő vereséget szenvedett a 75-80 ezres török hadaktól. Tomori Pál vitézül harcolva esett el a csatában, amely után levágott fejét a szultán diadaljelként körülhordatta. A csatában magyar részről elesett még 6 főpap, számos más főúr, néhány ezer lovas és mintegy 10 ezer gyalogos katona. II. Lajos király menekülés közben valószínűleg a Csele patakba fulladt.

Kalocsán számos emlék őrzi Tomori Pál nevét. 1900. november 17-én a képviselő-testület a Szent János utca nevét Tomori Pál utcára változtatta. Ma is ezt a nevet viseli az utca, de az ötvenes évek elejétől 1956 őszéig Rákosi Mátyás utca volt a neve. A Csajda fürdő nevét 1933. június 26-án Tomori fürdőre változtatták. 1945-ben kapta vissza eredeti nevét. To-mori Pál bronzszobrát, amelyet Füredi (Führer) Richárd szobrászművész készített, 1938. június 12-én avatta fel páter Zadravecz István a nagyszeminárium (ma a To-mori Pál Főiskola épülete) előtt. A szobrot a hetvenes évek közepén, a Művelődési Központ kialakításának idején (korábban a Művelődési Központ működött az épületben) áthelyezték a Tomori utcába, a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolával szemben lévő parkba, ahonnan 1998 nyarán helyezték vissza eredeti helyére. 2004 nyarán közgazdasági és pénzügyi ismereteket oktató főiskola alakult Kalocsán, az új főiskola Tomori nevét vette fel, és Tomori Pál Főiskola néven kezdte meg működését. A városi önkormányzat és a főiskola vezetésének közös elhatározása szerint a főiskola nem alapított saját főiskolai könyvtárt, hanem a fenntartó önkormányzat és a főiskola közös összefogással teszi alkalmassá a főiskolai könyvtári ellátás biztosítására a városi könyvtárt. A közös döntés nyomán a kalocsai önkormányzat az addig a Városi Közművelődési Intézmények, Könyvtár és Televízió tagintézményeként működő városi könyvtárt, 2006. március 1-i hatállyal, To-mori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár néven önálló könyvtárrá alakította és megbízta a főiskolai könyvtári ellátás megszervezésével. A könyvtár 2012 végéig viselte Tomori Pál nevét.

Tomori Pál utca. Hrsz: 23. Hossza: 1.024 m. 1900. november 8-tól. A Sörház köztől a Malatin térig húzódó belvárosi utca, amely nagyjából párhuzamos a Szent István király úttal. Az utca a Búzapiac tértől kezdődő alsó része 1770 körül már létezett, de neve még nem volt. A Búzapiac térig húzódó felső része a 18. század végén alakult ki. Szilárd burkolatot 1911-ben kapott. Korábbi nevei: 1900 előtt a Sörház köz és a Búzapiac tér közötti szakasza Új utca, a Búzapiac tér és a Malatin tér közötti szakasza Szent János utca; 1900. november 8-tól Tomori utca, az 1950-es évek eleje és 1956 decembere között Rákosi Mátyás utca.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás