Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.02.04 22:58    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

Sörös Imre katolikus pap, érseki könyvtáros

(Dunaföldvár, Tolna m. 1817. október 13. – Dunapataj, Pest m. 1887. május 17.)

 

 

soros_utca_300

 

A Főszékesegyházi könyvtár egykori könyvtárnoka forradalmi meggyőződéséért és szabadságszerető eszméiért nem csak állását veszítette el, hanem hosszú börtönbüntetést is szenvedett.

Gimnáziumi tanulmányait részben a kalocsai piarista gimnáziumban végezte. Tanulmányait a pesti egyetemen és a központi papneveldében folytatta. Folyékonyan beszélt németül, franciául, olaszul és angolul. 1842. augusztus 17-én szentelték pappá. Rövid gákovai káplánkodás után a pesti Religio és Nevelés című folyóirat segédszerkesztője lett.

1845-ben felmentését kérte e tiszte alól, egy nyugalmasabb vidéki káplánságot kért, hogy a következő évben esedékes teológiai doktorátusára fel tudjon készülni. Nádasdy Ferenc kalocsai érsek a vidéki káplánság helyett a Főszékesegyházi Könyvár könyvtárnokává nevezte ki, majd Sörös Imre 1846-ban megszerezte a teológiai doktorátust. Kalocsai tartózkodása alatt sokat tett a kalocsai olvasáskultúráért. Elnöke lett a Nagyszemináriumban Szent Ágoston Egylet néven működő önképzőkörnek és az 1847. december 7-én megalakult Kalocsai Olvasó Egyletnek, amit a szabadságharc leverése után a hatóságok betiltottak.

Sörös a forradalom és a szabadságharc alatt egyre jobban radikalizálódott, forradalmi magatartása közismertté vált. 1849 márciusában a császári katonasággal Kalocsára jött császári biztos az érsektől Sörös Imre elmozdítását és elfogását követelte. Az érsek kényszerűségből elbocsátotta Sörös Imrét, de az osztrák megszállás megszűnte után visszakerült állásába. 1849. június 21-én a székesegyházban mondta el híres forradalmi prédikációját. Július 25-én Kalocsa végleges császári megszállás alá került, és Sörös Imrének menekülnie kellett. Jankovác (ma Jánoshalma) környékén és szülővárosában, Dunaföld-váron bujdosott. Az év végén onnan írt levelet az érsekségnek visszatérése ügyében. A Kalocsára visszatérő Sörös Imrét elfogták és bíróság elé állították. Tízéves börtönbüntetésre ítélték, amiből hetet le is töltött Kufstein várában. 1856. július 12-én legfelsőbb kegyelemben részesült és szabadon bocsátották.

Kiszabadulása után a kalocsai érsektől állást kért. Kunszt József érsek nem helyezte vissza a könyvtárba, hanem Jankovácra nevezte ki káplánnak. 1867-ben Dunapatajra került adminisztrátornak, és ott élt haláláig. A 48-as pártisá-gáról híres, református többségű mezővárosban a katolikus papot több száz ember kísérte utolsó útjára. Kalocsán viszonylag későn neveztek el róla utcát, amiben közrejátszhatott az is, hogy kalocsai tevékenységét nem nagyon ismerték. 1971. december 23-án a Városi Tanács a Mónus Illés utca nevét Sörös Imre utcára változtatta.

Művei: 1. Theses ex aniversa theologia, quas in r. universitate Hungarica consequenda... Buda, 1846. 2-3. Az egyház egységéről szent Ciprián után; A pap kötelessége társalkodását illetőleg. In: Munkálatok. Pest, 1840. (cikkek)

Sörös Imre utca. Hrsz: 386. Hossza: 770 m. 1971. december 23-tól. A Plébánia köztől a Szent Imre utcáig húzódó belvárosi utca a Hunyadi utca és a Petőfi Sándor utca között. Ebben az utcában is megfigyelhető a régi kalocsai utcák (Szent István király út, Petőfi Sándor utca, Hunyadi utca, Dózsa György utca) jellegzetessége: az elején keskeny utca a végére kiszélesedik. Korábbi nevei: 1900 előtt az utca két részből állt. A Plébánia köztől a József Attila utcáig terjedő rész neve Szép utca, a József Attila utcától a Szent Imre utcáig terjedő rész neve 1828 körül Mitre utca, 1900 előtt Kismészárszék utca volt. 1900. november 8-án a Szép utcát megrövidítették a mai Haynald Lajos utcáig, a levágott részt és a Kismészárszék utcát Víg utca néven összevonták. Az 1927. december 30-án a Szép utcát és a Víg utcát Víg utca néven ismét egyesítették. 1938. március 21-én az utca neve Asztrik érsek utca lett. 1948. február 17-én az utcát ismét két részre osztották. A Plébánia köz és a Haynald utca közötti részének a neve továbbra is Asztrik érsek utca maradt az 1950-es évek elejéig, a Haynald utca és a Szent Imre utca közötti része 1971. december 23-ig Mónus Illés utca lett. Az 1950-es évek elején az Asztrik érsek utcát hozzácsatolták a Mónus Illés utcához.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás