Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2013.08.17 18:53    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

katona_istvan_196
Katona István kanonok, történettudós
(Bolyk, Nógrád m. 1732. dec. 13. – Kalocsa, 1811. aug. 17.)

 

Katona István a modern magyar történetírás egyik előfutára, a magyar jezsuita tudományos történetírói iskola egyik kiemelkedő tagja volt. A magyar történetkutatás Katona korában vált egzakt tudománnyá (korábban a történetírással szemben elsősorban szépírói elvárásokat támasztottak), és a tudománnyá válásban Katona Istvánnak kiemelkedő szerepe volt. Feltehetően, egyszerű, de a korabeli átlagnál műveltebb családból származott. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezhette. Ezekről az évekről nem maradtak fenn írásos dokumentumok. Visszaemlékezéseiben, leveleiben néha említést tett bolyki éveiről, de ezek a visszaemlékezések nagyon hézagosak.

Tízegynéhány éves korában, 1743-ban vagy 1744-ben kezdődött az a több mint két évtizedes tanulmányi időszak, amely a bolyki kisfiúból történettudóst formált. A középiskolát Egerben és Esztergomban végezte. 1750-ben Besztercebányán lépett a jezsuita rendbe. 1753-tól Kassán skolasztikus bölcseletet tanult. A nagyváradi és komáromi tanári gyakorló évek után 1758-tól hat éven keresztül a nagyszombati egyetemen hittudományi tanulmányokat folytatott. Egyetemi tanulmányai befejezése után oktatóként az egyetemen maradt. Először humaniorát, majd retorikát tanított. A szónoklattani tanszék után, 1769-től a történeti tanszéken tanított.

Egyetemi évei alatt fordult érdeklődése a történettudomány felé. A korában szokatlan, csak néhányak által művelt forráskritika lett fő kutatási módszere. Kutatási eredményeit 1771–1775 között Nagyszombatban adta ki három kötetben Synopsis chronolo-gica historiarum ad suble-vandam memoriam histo-riophilorum concinat címen. Egyre jobban megfogalmazódott benne egy korszerű, tudományos értékű összefoglalás a magyar történelemről. Erről az 1778-ban megjelent Historia critica primorum Hungariae dutcum ex fide domesticorum et externorum scriptorum con-cinnata, cum prologomeno ex historia litteraria című munkájában írt, ami tulajdonképpen fő műve, a 42 kötetes Historia critica regum Hungariae című, Magyarország történetével foglalkozó munkája bevezető kötetének tekinthető. A nagy mű első két kötete még ugyanabban az évben meg is jelent. 1782–1784 között adta ki a 42 kötetes Historia critica... két kötetes, a nagyközönségnek szánt összefoglalóját Historia pragma-tica Hungariae címen.

Alighogy a történeti tanszékre került, megkezdődött a nagyszombati egyetem reformja. A reform miatt került szembe Katona István II. József politikájával. A jezsuita rend feloszlatása után, 1774-ben tett alkalmassági vizsga nyomán tovább maradhatott az egyetemen, de helyzete egyre bizonytalanabbá vált. Mária Terézia tanügyi reformjai akarva-akaratlan, még inkább II. József rendeletei erősen sértették a katolikus egyház érdekeit, veszélyeztették az oktatás területén élvezett kiváltságait. A jezsuita rend feloszlatása, a nagyszombati egyetem államosítása, majd Budára helyezése, a Ratio educationis kiadása, a türelmi rendelet, a nem oktatással és betegápolással foglalkozó szerzetesrendek feloszlatása, a nyelvrendelet stb. egyre inkább az uralkodó ellen fordította a vallásos jezsuita tudóst.

Az elégedetlenkedő tudóst, aki a zaklatott évek alatt folytatta tudományos munkáját, 52 éves korában váratlanul nyugdíjazták az egyetemi hatóságok. Jezsuitizmussal vádolták, és kifogásolták, hogy nem ismeri eléggé a német nyelvet. Eltávolításának valódi okai mások voltak: nem értett egyet a magyar történelem tanításának megszüntetésével, ellenezte a német nyelv hivatalossá nyilvánítását Magyarországon és erőszakos terjesztését a közéletben. A nemzeti szuverenitás mellett foglalt állást az egységes birodalmi eszmével szemben. Az egyetemről eltávolított Katona Esztergomba költözött, ott élt 1790-ig. Esztergomi évei alatt írta a Historia critica... további 19 kötetét, melyekből a 7. és 8. kötet 1792-ben Kalocsán jelent meg.

1790-ben Kollonich László kalocsai érsek Kalocsára hívta, és a Főszékesegyházi Könyvtár gondozását bízta rá. Kalocsán nyugodt körülmények között dolgozhatott a 42 kötetes Historia critica... hátralévő kötetein, amiket 1801-re be is fejezett. A tudományos munka mellett a nagyszemináriumban szónoklattant is tanított. Később, 1806-ban a nagyszeminárium rektora lett. Kalocsai tartózkodása alatt nevezték ki kanonoknak. Kanonoki jövedelméből építtette fel 1796-ban a ma Katona-ház néven ismert kanonoki házat, amelyben élete végéig lakott.

A ház falán, születése századik évfordulóján, 1932. december 11-én helyezett el emléktáblát a hálás utókor. Itt írta meg 1798-ban a kalocsai érsekség történetét, amely 1800-ban Kalocsán a piarista nyomdában jelent meg két kötetben Historia metro-politanae Colocensis ecclesiae címen. A latin nyelvű művet az I. István Gimnázium nyugalmazott tanára, dr. Takács József fordította magyarra 1967-ben. A mű magyar nyelvű kiadása 2001–2003-ban jelent meg Kalocsán A kalocsai érseki egyház története 1-2. köt. címmel. Kisebb művei elsősorban egyháztörténeti dolgozatok, II. József nyelvrendeletét támadó, valamint a katolikus egyházat és a magyar nyelvet védő (többnyire névtelenül megjelent) röpiratok voltak. Juraj Sklenar pozsonyi gimnáziumi tanárral folytatott vitájában már-már a nemzetiségi gyűlöletkeltés határát súroló kijelentéseket tett. Élete végén, 1810-ben írta meg a Historia critica utolsó, kiegészítő kötetét, amely az 1802-1809 közötti magyar történelemmel foglalkozik.

Nyughelye a főszékesegyház egyik mellékoltára előtt van. Emlékét a falon lévő márványtábla őrzi. Katona Istvánról két ízben neveztek el utcát Kalocsán. Először 1911. december 16-án a Kígyós (ma Petőfi Sándor utca) a mai Haynald Lajos utcától a végéig húzódó szakaszát nevezték el Katona István utcának. 1927. december 30-án a Sár utcát (ma a Petőfi Sándor utcának az elejétől a Haynald Lajos utcáig húzódó része) hozzácsatolták. 1947. február 17-én kettéválasztották az utcát. Az egykori Sár utca Katona István utca maradt az 1950-es évek elejéig. Az utca második, nagyobbik része a Petőfi Sándor utca nevet kapta. Az ötvenes évek elején Petőfi Sándor utca néven egyesítették a két utcát. Másodszor a Vörösmarty utcától nyugatra lévő városrész kiépülésének kezdetén, 1963. november 26-án a Vörösmarty utcáról utolsóként nyíló utca kapta a Katona István utca nevet. Katona István nevét vette fel a Járási Könyvtárban (Nagy Lajos Könyvtár korabeli neve) 1962. szeptember 28-án megalakult, és még ma is működő Katona István Társaság.

Művei: 1. Ungarin suis cum regibus compendio data per Lad. Turóczy. Aucta, elimita et ad nostram usque aetatem producta. Nagyszombat, 1768. 2. Sanctus Josephus Calasanctius a Matre Dei; clericorum regularium pauperum Matris Dei scholarum piarum institutor, a Clemente PP, XIII. solenni ritu inter sanctos relatus die XVI. mense Julio ... Nagyszombat, 1769. 3. Sermo in inauguratione Scholae Nitrensis. (német nyelven) Nagyszombat, 1769. 4. Synopsis chronologica Historiarum ad sublevandam memoriam historiophilorum concinnata. Nagyszombat, 1771–1775 (három kötetben). 5. Historia critica priorum Hungariae ducum, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata. Pest, 1778–1780 (négy kötetben). 6. Synopsis Historiae Romanorum imperatorum. Buda, 1782. 7. Excell. Adamo Patachich archiepiscopo Colocensi oratione funebr. parentavit 1784. 8. Historia critica regnum Hungariae stirpis Arpadianae... Buda, 1779–1782 (hét kötetben). Historia regum stirpis mixtae. Pest, Buda, 1788-1793. Historia regum stirpis Austricae. Buda, Vác, Kalocsa, 1794–1817. 9. Historia pragmatica Hungariae concinnata. Buda, 1782–1784 (két kötetben). 10. Georgii Pray, Steph. Katona et Danielis Cornides epistolae exegeticae in disputationem Antonii Ganoczy cum appendicula ad L. K. Pest, 1784. 11. Disputatio de mansuetudine Evangelica, Sacramenti... Buda, 1785. 12. Responsio ... ad Epistolam commonitoriam M. Antonii praepositi Biennicensis. Buda, 1785. 13. Examen vetustissimi M. Moraviae situs, cum vindiciis Anonymi Belae notarii, institutum. Pest, Buda, Kassa, 1786. 14. Amicum responsum ad Hypercrition Georgii Szklenar. Buda, 1788. 15. Szent István magyarok első királya dicsérete ... Bécs, 1788. 16. Ventus Moravia, rursus ad suos limites reducta. Buda, 1789. 17. Ad amicum Augustanae confessionis ... Hely. n. 1790. 18. Descriptio Solemnitatis, qua sacra Regni Hungariae Corona. (német nyelven) Bécs, Esztergom, Buda, 1790. 19. Dissertatio critica ... in Commentarium Alexii Horányi ... de Sacra Hungariae Corona. Buda, 1790. 20. Trenckii bilanx pondere vacua. Hely. n. 1790 (Névtelenül jelent meg, Concilia a művet Kenyeres József rozsnyói kanonoknak tulajdonítja). 21. Vindiciae cleri Hungariae contra supplicem libellum Samuelis Nagy. Buda, 1790. 22. Larva pseudo-catholica (Abaffy) detracta, ... Hely. n. 1790. 23. Vindiciae sacerdotum ex oratione Christophori Scheurl excerptae. Pest, 1791. 24. Epitome chronologica rerum hun-garicarum, transsil-vanicarum et illyricarum concinnata. Buda, 1796-1798 (három kötetben). 25. A magyar szent koronáról Doctor Décsi Sámueltől írt históriának megrostálása. Buda, 1793. 26. Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae. Kalocsa, 1800 (két kötetben). 27. Defensio bonorum ecclesiasticorum, ... Hely. n. 1811. 28. Orationes, quas triduo exercitiorum spiritualium in hebdomada majore habuit ad studio-sam juventutem. Pest, 1813. 29. Ájtatos elmélkedések. K. I. latin munkáiból szerk. Matusik Nep. János. Kolozsvár, 1855.

Katona István utca. (1.) Hrsz: 4297. Hossza: 278 m. 1963. november 26-tól. A Vörösmarty utcáról az utca végén nyíló Középsőkertek városrész béli utca, amely a Veres Péter utcáig húzódik.

Katona István utca. (2.) A Petőfi Sándor utca Haynald Lajos utcától kezdődő részének a neve 1911. december 16. és 1948. február 17. között. 1927. december 30-án a Sár utcát egyesítették a Katona István utcával. 1948-ban két részre osztották az utcát. Az egykori Sár utca továbbra is Katona István utca maradt az 1950-es évek elejéig. A Haynald utcától a végéig húzódó rész neve Petőfi Sándor utca lett. Katona István halálának századik évfordulója alkalmából nevezték el az utcát.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás