Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2013.10.02 22:24    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

liszt_ferenc_224

 

 

Liszt Ferenc
zeneszerző, zongoraművész, a romantikus zene egyik kiemelkedő alakja
(Doborján, Sopron m. 1811. okt. 22. – Bayreuth, Németország, 1886. júl. 3.)

Első zenei nevelője édesapja, Liszt Ádám volt, aki Esterházy Miklós herceg gazdatisztjeként maga is tehetséges, műkedvelő zenész volt. Első hangversenyére kilencéves korában Sopronban, majd Pozsonyban került sor, ami olyan sikerrel járt, hogy a magyar mágnások hatéves ösztöndíjat adtak zenei tanulmányaihoz. Zenei tanulmányait Bécsben folytatta, ahol Karl Czerny és Antonio Salieri voltak tanárai. 1823-ban tanulmányai folytatására Párizsba utazott családjával, de külföldi lévén, nem vették fel a párizsi konzervatóriumba. Antonin Reicha és Ferdinando Paër tanította tovább. Franciaországi tartózkodása idején sikeres hangversenyeket adott Párizsban és Londonban. Az 1830-as évek elején találkozott Hector Berliozzal, Niccolo Paganinivel és Frédéric Chopinnel, akik nagy hatással voltak művészetére. 1834-ben ismerkedett meg Marie d’ Agoult grófnővel, aki családját elhagyva, több éven keresztül Liszt Ferenccel élt, többnyire Svájcban és Olaszországban. Kapcsolatukból három gyermek; Blandine, Cosima és Daniel született. Cosima később Hans von Bülow, majd Richard Wagner felesége lett. 1839/40-ben, gyermekkora óta először, Magyarországra látogatott. Ekkor ismerkedett meg a cigányzenével, amely ihletést adott a magyaros stílusú művei komponálásához. Marie d’ Agoult grófnővel való szakítása után kora legsikeresebb koncertező művészeként beutazta Európát. 1842-ben a weimari nagyherceg kinevezte udvari karmesterré és 1848-tól 1861-ig Weimarban élt.

A weimari évek voltak zeneszerzői pályafutása legtermékenyebb évei. Weimarban Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnővel élt együtt, akivel 1847-ben ismerkedett meg. 1861-ben Rómába költözött és főként egyházi zenével foglalkozott. Wittgenstein hercegnővel tervezett házassága meghiúsult, mivel a pápa nem járult hozzá a hercegnő korábbi házassága felbontásához. Római évei alatt felvette a római katolikus egyház négy alsóbb rendjét, de nem lett pap. 1869-ben ismét visszahívták Weimarba, hogy zongora-mester-kurzusokat vezessen. Ettől kezdve ideje nagy részét Weimarban, Rómában és Budapesten töltötte. Az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia elnöke lett (mellette Erkel Ferenc volt az igazgató) és évente 3-4 hónapot tanítva a művészosztályt vezette. Az 1880-as évektől rendszeresen részt vett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Utolsó látogatása idején magas lázzal ágynak esett. Betegsége tüdőgyulladásba csapott át, amit már nem élt túl.

Haynald Lajos 1867-ben lett kalocsai érsek. Három év múlva, 1870 szeptemberében fogadta első alkalommal Kalocsán Liszt Ferencet. Liszt abban az évben az egész nyarat és az ősz egy részét művészetpártoló barátjának, báró magurai Augusz Antalnak szekszárdi kastélyában töltötte. Egyébként Augusz ajánlására bízták meg Lisztet az Esztergomi mise megírásával. Szekszárdról rándult át nagy társasággal Liszt Kalocsára. Vele jött a báró feleségével, két leányával és fiával együtt. Eljöttek a báró zenész vendégei is: Reményi Ede hegedűművész, Sophia Menter német zongoraművész, Liszt tanítványa, Adrien Francois Servais belga gordonkaművész és Olga Janina, a „kozák grófnő”, aki szintén tanítványa volt Lisztnek. Olga Janina valójában sem kozák, sem grófnő nem volt. Eredeti neve Olga Zielinska volt, egy gazdag lengyel családból származott és hívatlanul csatlakozott egy évvel korábban Liszthez és mindenhová követte, ő pedig tanítványul fogadta. A korabeli tudósítások a kalocsai látogatás alkalmával eredeti nevén, Zielinska grófnőként emlegették.

A társaság 17-én érkezett Kalocsára, ahol másnap, vasárnap hangversenyt adtak. Öt számot adtak elő: többek között az Ave Mariat, az Erzsébet oratóriumból a keresztesek indulóját. A hangversenyen közreműködött Reményi Ede és Olga Zielinska is. Liszt Ferenc és kísérete egy hétig volt az érsek vendége. A paksi kaszinó meghívására átrándultak Paksra és onnan tértek vissza Szekszárdra. Haynald Lajos egy templomszentelés alkalmából október 2-án viszonozta a látogatást.

A következő látogatás 1874-ben volt. Haynald a tavasz folyamán hosszabb időt töltött Kalocsán kívül, részt vett a főrendi ház ülésén, Budapesten, majd Bécsben a delegáció tárgyalásán (delegációk tárgyalták át időről-időre a kiegyezésben foglaltakat). Április 15-én tért vissza Kalocsára és Budapestről magával hozta Liszt Ferencet is. Az érseki kastélyban másnap megtartott hangversenyen jelen voltak a főpapság képviselőin kívül a városi értelmiség képviselői is. A zeneszámok között Berecz Ede, a főszékesegyház akkori karnagya és felesége, Kunnu Vilma énekelt. Aznap délben alakult újjá a Kalocsai Dalárda. Vezetőit Haynald érsek bemutatta Liszt Ferencnek. A régi elnök Hang Ferenc, Kalocsa egyik krónikása, új elnöke Dobos Sándor törvényszéki bíró volt, aki a szabadságharcban hadbíró századosként szolgált. Másnap, április 16-án Liszt Ferenc Kalocsáról Pozsonyba utazott. A következő években rendszerint a nagyhetet Kalocsán töltötte, de hangversenyt már ritkán adott. Utolsó látogatásai: 1882. április 5–11. között (utolsó kalocsai nyilvános hangversenyét április 9-én adta), 1884. április 9-én és 1885. április 2–5. között voltak.

Haynald bíboroson kívül voltak más kalocsai illetőségű ismerősei, barátai is Liszt Ferencnek, sőt egyik rokona is Kalocsán élt. Hennig Alajos zeneszerző, a kalocsai főgimnázium tanára, majd igazgatója volt, 1864-től 20 évig élt Kalocsán. Hennig Alajos édesanyja Liszt Ferenc édesapjának, Ádámnak volt nővére. Hennig és Liszt csak 1856-ban, az esztergomi bazilika felavatásánál találkoztak először. A zenésznek, zeneszerzőnek készülő Henniget Liszt pártfogásába vette, meghívta Weimarba és egy ideig tanítványául fogadta. Kalocsai látogatásai idején mindig meglátogatta unokaöccsét. Meglátogatta Sztára Józsefet is, aki jóval fiatalabb volt Lisztnél, és a mester nagyra tartotta. Sztára Liszt és Erkel tanítványa volt. Befejező zenei tanulmányait 1877–1883 között Párizsban végezte, utána Kalocsára került, a főszékesegyház karnagya és a tanítóképző tanára lett. 1924-ben elnyerte a párizsi egyházzenei nagydíjat. Liszt utolsó látogatásai alkalmával mindig felkereste Sztára Józsefet. Kalocsán élt Liszt egyik kedves ismerőse, Homonnay Nándorné sz. Jobbaházi Dőry Clarisse is, a kalocsai vasúti állomásfőnök felesége. Ha Liszt Ferenc vonaton érkezett vagy távozott, mindig meglátogatta a Homonnay családot.

Emlékét hűségesen őrzi Kalocsa. 1963. november 26-án a Középsőkert városrész egyik új utcájának neve Liszt Ferenc utca lett, amihez 1971. december 23-án hozzácsatolták a Lenin II. néven nyilvántartott, tervezett utca egy részét (az utca Vidats utca és a Katona István utca közötti része). Kalocsán is működik a Liszt Ferenc Társaság helyi csoportja, amely 1982. június 10-én alakult. Halálának centenáriuma alkalmából, 1986. október 1-jén avatták fel Eskulics Tamás Liszt Ferenc szobrát a Szabadság (ma Szentháromság) téren. A kalocsai Állami Zeneiskola 1992 őszén vette fel a Liszt Ferenc Zeneiskola nevet.

 

liszt_utca_339

 

Liszt Ferenc utca. Hrsz: 4298. Hossza: 556 m. 1963. november 26-tól. A Vidats utcától a Foktői útig húzódó Középsőkertek városrész béli utca. A hatvanas években született tervek szerint az utca Vidats utcától a Katona István utcáig húzódó, akkor még beépítetlen része a Lenin utca (ideiglenes neve Lenin II.) vége lett volna. A beépülő részt 1971. december 23-án a Liszt Ferenc utcához csatolták. Az akkor még Lenin utcának nevezett Simonyi Jenő utca a Jókai utcát keresztezve érte volna el a Liszt Ferenc utca elejét. Ez a tervezett utcarész sohasem épült meg.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás