Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2013.11.17 22:54    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

Mócsy János

állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus

(Kalocsa, 1895. november 30. – Balatonszemes, Somogy m. 1976. aug. 16.)

 

A Kalocsán köztiszteletben álló Mócsy család tagjaként született. Édesapja tanítóként nevelte három gyermekét. Korán, tízéves korában került Budapestre, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte, és 1913-ban kitűnő eredménnyel érettségizett. Gimnazista korában még botanikus szeretett volna lenni, de a jelentkezésekor szerzett kedvezőtlen tapasztalatai miatt elhatározását megváltoztatva, beiratkozott az Állatorvosi Főiskolára, amelynek 1913-tól rendes hallgatója lett. Közben a nyári hónapokat Kalocsán töltötte, ahol lakatosinasként megtanult kovácsolni, esztergályozni, hegeszteni és más iparosmunkát végezni. Az első világháború miatt félbeszakított főiskolai tanulmányait évveszteség nélkül, 1918-ban fejezte be kitűnő minősítéssel.

Az állatorvos-doktori címet 1921-ben kapta meg summa cum laude minősítéssel. Klinikai tevékenység és egy tízhónapos Rockefeller-ösztöndíjas dán–német tanulmányút után a Belgyógyászati Klinika adjunktusa lett. Ebben az intézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1961-ig. Közben 1929-ben magántanárrá, 1936-ban nyilvános rendkívüli tanárrá, 1940-ben rendes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1935-ben a nyugalomba vonuló, világhírű Marek József professzortól átvette a klinika vezetését. 1949–50-ben az Állatorvos-tudományi Kar dékánja, 1954 és 1956 között az önállósult Állatorvos-tudományi Főiskola főigazgatója volt.

A hazai és nemzetközi tudományos élet elismerte tudományos munkásságát. Az MTA 1941-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Több évig volt az MTA Agrártudományok Osztályának titkára és elnökségi tagja. Majd két évtizeden keresztül tagja volt a Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának. A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem 1962-ben, a berlini Humboldt Egyetem 1965-ben választotta tiszteletbeli doktorává. Megkapta a Hutyra Emlékérmet és 1975-ben, elsőként, a Marek József Emlékérmet.

Az állatgyógyítás és oktatás mellett végzett tudományos kutatásai tették világhírűvé. Az Azary-féle „klinikai állatorvos-tudomány”-ból kifejlesztett Marek-Mócsy iskola alapozta meg nemzetközi elismertségét. Foglalkozott sejtbiológiával és a fertőző betegségek leküzdésének gyakorlati lehetőségeivel. Kutatásai során dolgozta ki az ú. n. fürösztő eljárást, amivel Magyarországon megszüntették az addig nagy károkat okozó juh-rühességet. Kutatási eredményeit közel kétszáz közleményben ismertette. Kézikönyveit számos nyelvre lefordították, és sokáig nemzetközi standardként tartották számon.

Az állam is elismerte kimagasló tudományos munkásságát. 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát, 1952-ben a Kossuth-díjat, 1961-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1970-ben az Állami-díj I. fokozatát és 1975-ben, 80. születésnapján a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatát kapta meg.

Neve Kalocsán viszonylag későn vált ismertté. Korábban talán csak a kalocsai és környékbeli állatorvosok ismerték nevét és munkásságát, az idősebbek közül többen tanítványai is voltak. Fia Mócsy András Állami-díjas régész, akadémikus.

1985-ben, születésének 90. évfordulóján a városi tanács emléktáblát helyezett el a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola falán. (Az emléktábla tévesen nevezi az épületet szülőházának. A Mócsy család másik tagjának, Mócsy Antalnak volt évtizedekig munkahelye az épületben működő tanítóképző.) Mócsy Jánosról nevezte el Kalocsa Város Önkormányzata 1993. július 1-jén a Ságvári Endre utcát.

Művei: 1. A nagy állatok rühösségének orvoslása kéndioxyd-gázzal és gázkamraépítés. Bp. 1940. 2. Recipegyűjtemény. 2. kiad. Bp. 1941. 3. Klinikai diagnosztika. 3. kiad. Bp. 1942. (Marek József azonos című könyvének új, átdolgozott kiadása.) 4. Belgyógyászat állatorvosok és állatorvostan-hallgatók számára. 1-2. köt. Bp. 1943. (Manninger Rezsővel közösen írt mű.) 5. Az állatorvosi belgyógyászat fejlődése a háborús években. Bp. 1947. (Manninger Rezsővel közösen írt mű.) 6. Állat-higiéné (Szép Ivánnal közösen írt mű) 7. Állatorvosi klinikai diagnosztika. Bp. 1960.

Mócsy János utca. Hrsz: 1174. Hossza: 448 m. 1993. július 1-től. A Kossuth Lajos utcától a 48-as utcáig húzódó Komló városrész béli utca. Korábbi nevei: 1900 előtt más vonalvezetéssel az utca 48-as utca felőli vége (valószínűleg közös volt a Martinovics utca második felével) Tyúkmajor utca, a Kossuth Lajos utca felőli része Komló utca. A századforduló idejére eltűnt a Martinovics utcával közös szakasza, csak a Komló sor előtti része maradt, aminek a neve Komló utca maradt. Az 1920-as évek végére kiépült az utca a 48-as utcáig, és 1927. december 30-tól 1948. február 17-ig Mayer püspök utca, 1948. február 17. és 1993. június 1. között Ságvári Endre utca.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás