Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2013.12.08 18:02    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

nagy_sandor_tabornok_182
 

 

Nagysándor József, Nagy-Sándor honvédtábornok, aradi vértanú

(Nagyvárad, Bihar m. 1804. október 17. – Arad, Arad m. 1849. október 6.)

Vagyontalan nemesi családból származott. 1823-tól a császári hadseregben szolgált. 1844-ben a József huszárok kapitányaként kérte nyugdíjazását.

A szabadságharc idején a magyar kormány szolgálatába állt. 1848 júliusában a Pest megyei lovas nemzetőrséghez őrnagynak nevezték ki. Később áthelyezték a Délvidékre, ahol egy nemzetőrdandár parancsnokaként eredményesen akadályozta meg a temesvári és az aradi császári helyőrség egyesülését. Harctéri sikerei elismeréseként alezredessé léptették elő. 1849 januárjában Kiss Ernő tábornok oldalán részt vett Pancsova ostromában, majd a hónap végén ezredessé léptették elő, és kinevezték hadosztályparancsnoknak. Két huszárezredből álló hadosztályával sikeresen harcolt a tavaszi hadjárat győztes csatáiban. Áprilistól a Fel-dunai Hadsereg lovasságának főparancsnoka volt. Május 2-án tábornokká léptették elő és az I. hadtest parancsnokává nevezték ki. Noha csapatai elsőként jutottak be a budai várba május 21-én, magasabb parancsnokként kevésbé volt sikeres. Ellenezte a fegyverletételt, de Görgey parancsára Világosnál letette a fegyvert. A császári vérbíróság Aradon halálra ítélte tizenkét bajtársával együtt, és október 6-án, ötödikként végezték ki.

nagy_sandor_utca_280Rokoni kapcsolatok fűzték Kalocsához. Jóval idősebb bátyja, Imre évtizedeken keresztül érsekuradalmi és szentszéki orvos volt Kalocsán. 1850. május 19-én hunyt el, és a kalocsai temetőben temették el. Sírja ma már nincs meg. Feltehető, hogy katonafivére, a nyugdíjazása után Pest megyében gazdálkodó József többször meglátogatta a Kalocsán praktizáló Imre bátyját. A harmincas évek végén, negyvenes évek elején sikertelen mozgalom indult Nagysándor József hamvainak Kalocsára hozatala érdekében. 1948. február 17-én az akkori Gólya utca nevét Nagysándor Józsefről akarták elnevezni, de a helyes névhasználatban nem volt biztos az új utcaneveket létrehozó bizottság és az utca neve Nagy Sándor utca lett.

Nagy Sándor utca. Hrsz: 2652. Hossza: 300 m. 1948. február 17-től. A Nagymező utcától az Orgona utcáig húzódó, Szőlők városrész béli utca. Az utca elnevezésében jó szándékú tévedés van. Eredetileg Nagy-Sándor (vagy Nagysándor) Józsefről (1804-1849), az Aradon kivégzett honvédtábornokról akarták elnevezni az utcát, aki gyermekkorában rendszeresen megfordult Kalocsán élő rokonainál. A pontos névalak körüli bizonytalanság miatt kapta a jelenlegi névformát az utca. Korábbi neve 1911. december 16. és 1948. február 17. között Gólya utca.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás