Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.01.19 22:56    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

rosty_kalman_201
Rosty Kálmán
jezsuita tanár, költő
(Rozsnyó, Gömör és Kishont m. 1832. július 1. – Kalocsa, 1905. február 15.)

Szülei, Rosty Imre táblabíró, földbirtokos, ügyvéd és Marikovszky Emília evangélikus vallásúak voltak. Gimnáziumi tanulmányait a rozsnyói evangélikus gimnáziumban végezte. 1848 nyarán önkéntesként beállt a gömöri önkéntes tüzérségbe, ahol tűzmester lett. Egy vesztes csata után a tüzérség feloszlott, Rosty szülővárosába visszatérve a katolikus gimnáziumban logikát tanult. 1849 nyarán ismét katona lett a gömöri önkéntes honvédzászlóaljban.

A világosi fegyverletétel után ismét katolikus gimnáziumban folytatta tanulmányait. A gimnázium elvégzése után, 1850-ben beiratkozott Eperjesen a jogakadémiára, ahol 1851. október 1-jén sikeres vizsgát tett. Egy hónap múlva beiratkozott a pesti egyetem jogi karára. 1852 márciusa és decembere között joggyakorlatot folytatott, először Pesten, majd Rozsnyón és ismét Pesten.

Családja régi barátjának, Danielik János egri kanonoknak, a Religio és Nevelés szerkesztőjének inspirálására 1852. december 26-án katolizált és a következő év nyarán belépett a jezsuita rendbe. 1852-től 1853-ig az esztergomi szemináriumban teológiai tanulmányokat folytatott. Újoncéveit Nagyszombatban töltötte, majd 1855–1856 között Pozsonyban skolasztikus bölcseletet tanult. 1856-tól a kalksburgi jezsuita intézetben magyart tanított. Itt volt tanítványa Apponyi Albert. Kalks-burgból visszatérve 1858–1860 között Pozsonyban befejezte filozófiai tanulmányait, majd az innsbrucki egyetemen három évig teológiát hallgatott. Közben, 1862. július 31-én Esztergomban szentelték pappá.

Egyetemi tanulmányai befejezése után, 1863-ban Szatmárban a szeminárium tanfelügyelője, a zárdai nevelőintézet hitoktatója és templomi szónok lett. 1864-ben Pozsonyba került, ahol a jogakadémián magyart tanított. 1865 őszén került Kalocsára. A kollégiumban főfelügyelő és hitszónok lett. Kalocsai tanárkodása 1869-ben egy évre megszakadt, amikor a karintiai St. Andräban, tanártársával, Tóth Mikével együtt harmadik próbaévét töltötte. 1875 júliusában letette az állami tanári képesítő vizsgát magyar irodalomból és latin nyelvből. Utána a kalocsai gimnáziumban magyar irodalmat, latin nyelvet és történelmet tanított.

Irodalommal 1853 óta foglalkozott. Vallásos költeményeket, elbeszéléseket és színműveket írt. Versei rendszeresen jelentek meg a Kalocsai Néplapban. Költészetére a 17. századi német Jacob Balde és a lengyel Macei Kazimierz Sarbiewski újlatin költők hatottak, akiknek több művét magyarra fordította. 1886. szeptember 24-én a gimnáziumban Szépirodalmi Kör néven önképzőkört szervezett, mely halála után, 1906-ban felvette nevét. 1887. május 5-én a Szent István Társulat újonnan alakuló tudományos és irodalmi osztályának tagja lett. 1903 őszén, Kalocsán ünnepelték irodalmi munkásságának ötvenedik évfordulóját. Kalocsán egy utca őrizte nevét. 1927. december 30-tól 1986. november 10-ig a mai Batthyány József utca neve Rosty köz volt.

Művei: 1. Június havi ko-szorka Jézus isten szíve tiszteletére. Kalocsa, 1877. 2. Pius-emlék szentséges atyánk félszázados püspök-ünnepére. Kalocsa, 1877. 3. Betlehemi királyfiú. Karácsonyheti áhítat. Kalocsa, 1879. 4. Mária lantja. 1-4. füzet. Kalocsa, 1879, 1885, 1887, 1888. 5. Manresai kalászat a magy. róm. kath. ifjúságnak szünidei emlékül ajánlva. Kalocsa, 1882. 6. A szent ács mester. Kalocsa, 1883. 7. A Mária-Congregatio 300. évi jubileuma. Kalocsa, 1884. 8. Emléklombok Kalocsa múltjából. Kalocsa fényalakjai. Kalocsa, 1885. 9. Haynald album. Kalocsa, 1889. 10. Jézus szentséges szívének virágos kertje hazánkban. Magyar szentek legendái. Bp., 1889. (2. kiad. Bp., 1906.) 11. Karácsonyi képeskönyv jó gyermekek számára. Bp., 1890. 12. Kereszt és gyár. Költői beszély. Bp., é. n. 13. Gon-zaga Szent Alajos Jézus-társasági hitvallónak, a kath. ifjúság példaképe és pártfogójának élete. Bp., 1891. (Klny. A Jézus-társasági kalocsai főgimnázium értesítőjéből.) 14. Márciusi ibolyakoszorú szent József tiszteletére. Bp., 1891. 15. Május havi füzér. Bp., 1891. 16. Emléklombok Szent László sírján. Nagyvárad, 1892. 17. Mária kis füzére. Kalocsa, 1893. 18. Magyarok Nagyasszonya 1-2. köt. Versek. Kalocsa, 1903. 19. P. Rosty Kálmán költeményei. Kalocsa, 1904. 20. Rosty Kálmán költeményei 1-2. Sajtó alá rend. Tímár Kálmán. Kalocsa, 1932. – Versei, elbeszélései és tanulmányai az Alkotmány, Egyházi Közlöny, Hölgyfutár, Jézus Szíve Hírnöke, Kalocsai Néplap, Katolikus Hetilap, Katolikus Szemle, Képes Családi Lapok, Magyar Állam, Magyar Korona, Mária-kert (Magyar kegyhelyek) Új Magyar Sion című folyóiratokban jelentek meg.

A Jézus Szíve Hírnöke kalocsai folyóirat és a Kalocsai Néplap munkatársa is volt.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás