Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2014.02.16 20:27    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

Szamuely Tibor újságíró, politikus

(Nyíregyháza, Szabolcs m. 1890. december 27. – Ausztria, 1919. augusztus 2.)

 

ilk_viktor_utca_300

 

Győri diákévei alatt került kapcsolatba a szociáldemokrata párttal, majd 1908-ban a párt tagja lett. Több vidéki és budapesti lapnál dolgozott. A Népszavában megjelent egyik cikke miatt bíróság elé állították és elítélték. 1914-ben behívták katonának, majd a következő évben orosz hadifogságba esett. A hadifogolytáborban háborúellenes és szocialista propagandát folytatott. Kapcsolatba került az orosz kommunista párttal, ahol a magyar szekció egyik irányítója lett. Harcolt az esszerek ellen és a keleti arcvonalon, ahol zászlóaljparancsnok volt.

Berlinen keresztül 1919. január 3-án érkezett Budapestre, ahol tagja lett a KMP Központi Bizottságának és a Vörös Újság szerkesztőbizottságának. A Tanácsköztársaság kikiáltása után hadügyi népbiztos-helyettes, majd közoktatási népbiztos lett. 1919. május 21-én a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából a frontvonal fölött Moszkvába repült, hogy a lehetséges katonai együttműködésről tárgyaljon. Május 30-án tért vissza.

Az ellenforradalmi lázadások idején kinevezték a Frontmögötti Bizottságok (rögtönítélő törvényszék) elnökévé. Személyesen vezette az abonyi, szolnoki, dunántúli és a Kalocsa környéki ellenforradalmi akciók leverését.

A Kalocsa környéki falvakban sokan estek áldozatul a vörös terrornak. Kalocsán 22 (egyes források szerint 20 vagy 21) áldozata volt. 1919. június 24-én 14 embert akasztottak fel a jezsuita kollégium előtti fákra, másnap két embert ismét felakasztottak, négyet a törvényszék udvarán főbelőttek. Az áldozatok többsége ártatlan volt, hiszen a fegyveres felkelés igazi szervezői és vezetői Szamuely csapatainak érkezése előtt távoztak Kalocsáról. A kivégzettek emlékét az egykori rendház (ma Kalocsai Gyermekotthon) falán elhelyezett márványtábla őrzi.

A Tanácsköztársaság bukása után Szamuely át akarta lépni az osztrák határt, de Savanyúkútnál fehér tiszti különítményesek elfogták és kivégezték. 1978. október 6-án a városi tanács, eléggé meggondolatlanul (az egykori kivégzettek egy részének leszármazottai még éltek Kalocsán) a kórház bővítésével két részre osztott Komló utca keleti részét Szamuely utcának nevezte el. A Komló utca nyugati részének a neve Komló sor lett.

A Szamuely utca nevét a városi tanács 1990. május 17-én Ilk Viktor utcára változtatta.


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás