Ahogy beköszöntenek az első, melegebb napok, az emberek nagy része késztetést érez arra, hogy kimozduljon a hűvös lakásból. Azonban odakinn számtalan láthatatlan veszély leselkedik ránk, amelyek sokakat visszariasztanak a kirándulástól: szúró, szívó élősködők. Jobb, ha felkészültek vagyunk ellenük.

A kullancsokról szóló információkat nem lehet elég korán elkezdeni tanulmányozni. Hiába mondjuk azt, velünk nem történhet meg, lehet, hogy mi leszünk a következők, így nem árt az alapos tudás. Hovatovább a kullancsok számának növekedésével egyenes arányban növekszik a róluk szóló tévhitek száma.

Lássuk hát a tényeket!

Korábban elterjedt nézet volt, hogy a kullancs a fák tetején tenyészik, s áldozatára rárepül, majd bemászik valamelyik hajlatába. A valóság azonban sokkal egyszerűbb: az avarban telel át, majd az aljnövényzeten, a cserjék lombos ágain, fűben, árnyékos helyen csücsül, míg le nem sodorja egy arra járó turista. Nemcsak ejtőzés céljából szeret árnyékos helyen tartózkodni, egyrészt, mert tűző napon elpusztul, másrészt így nehezebben vesszük észre a testünkön is. Ezért igyekszik a puha bőrfelületek, testhajlatok közelébe, és ezért kedvelt helye a hajas fejbőr is. Majd mikor megtalálta a számára kedvező helyet, az atkák rendjébe tartozó élősködő támad. Az áldozatra kapaszkodnak, érzéstelenítik a bőrt, beleszúrják nyílhegyhez hasonlító ormányukat, kollagénnel a bőrhöz ragasztják magukat, majd vért szívnak, s ha teljesen megteltek, leesnek róla. A táplálkozás akár napokig is eltarthat. A kifejlett kullancs 2-4 mm-es, de vérszívás során képes akár a kétszázszorosára is felfúvódni.

Miután megtörtént a baleset, fontos, hogy ne essünk pánikba. Mihamarabb távolítsuk el az élősködőt a bőrből, mert az idővel arányosan nő a fertőzés veszélye. Rengeteg népi módszert ismernek az eltávolításra, ám ezek nagy része veszedelmes. Ne kenjük be a kullancsot a légzését akadályozó folyadékkal, olajjal, mert fulladozás közben visszaöklendezi a fertőzött vért a bőrbe. Ugyanilyen megfontolásból ne nyomjuk meg a potrohát, ne tekergessük a kis barátot. A legjobb, ha van otthon kullancscsipesz vagy kullancskanál, rosszabb esetben szemöldökcsipesz, vagy a körmünk, melynek segítségével egy határozott mozdulattal ki tudjuk tépni bőrünkből a belefúródott kullancsot. Nem probléma, ha a feje benne marad, mert az a későbbiekben szálkaként kilökődik.

De miért is olyan veszélyes a kullancs?

Gyomortartalma olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, melyek többféle betegséget okoznak, ilyenek a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, a Lyme-kór és a TIBOLA. Az agyhártyagyulladás ellen egy három injekcióból álló sorozattal védekezhetünk, melyet érdemes már télen elkezdeni, hogy megfelelően felkészüljünk a kullancsok időszakára. Ezzel három évre bebiztosítottuk magunkat. Ha elmulasztottuk volna, s kullancs fúródott bőrünkbe, majd később nyári influenza-szerű tünetek jelentkeznek, forduljunk sürgősen orvoshoz.

A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, ám penicillinnel jól kezelhető, gyógyítható. Ha a kullancscsípés helyén ovális alakú, pirosas gyűrű kezd növekedni, ugyancsak érdemes orvoshoz fordulnunk. Egy vérvétellel megállapítható a Lyme-kór ténye. Ez a betegség – ha nem kezeltetjük –, idegrendszeri károsodást, bőrproblémákat, sokízületi gyulladást okozhat.

A harmadik betegséget, a TIBOLA-t dr. Lakos András, a magyarországi Kullancsbetegségek Ambulanciája (ajánlott oldal: www.lyme.hu) létrehozója fedezte fel és nevezte el. Tünetei egy nem gyógyuló, váladékozó seb, majd nyirokcsomó duzzanatok, fáradékonyság, ízületi fájdalmak jelentkeznek.

Fontos, hogy az eltávolított kullancsot tartsuk meg, ugyanis ha megjelenik valamelyik betegség tünete, orvosunknak sokat segíthet a vizsgálata. Ne rohanjunk a befúródott állattal rögtön hozzá, ki tudja szedni, de a tünetek úgyis csak később jelentkeznek.

S végül a védekezésről: csak az agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen van védőoltás, így fokozottan kell ügyelnünk magunkra a természetben. Fújjuk le ruházatunkat és magunkat kullancsriasztó aeroszollal. A tévhitekkel ellentétben a kellemetlen szagú ételek (fokhagyma, pálinka, B-vitamin) nem használnak. Vizsgáljuk át magunkat rendszeresen, kerüljük a vadállatok által gyakran felkeresett helyeket. Akár még kullancsriasztóval lefújt kalapot is viselhetünk.

Ezen ismeretek tudatában már nyugodtan barangolhatunk: vár minket a rét és az erdő – kullancsmentesen.